A biztosítók és ügyfeleik kockázati kilátásai soha nem látott ütemben változnak, különösen a technológiát, a szolgáltatásokat, az értékesítési csatornákat és a keresleti mintákat illetően. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója úgy próbál ezekkel a változásokkal lépést tartani, új biztosítási megoldásokat igyekszik kifejleszteni, szorosabb együttműködésben ügyfeleivel, illetve harmadik felekkel. Az együttműködések látszólag már meg is hozták gyümölcsüket.

A dinamikus piaci változások egyszerre hordoznak lehetőséget, valamint új kockázatokat is magukban. A Munich Re által, ügyfelei körében végzett felmérés szerint a biztosítótársaságok mintegy háromnegyede úgy véli, hogy a digitalizáció drámai hatással lesz az iparágra, amihez csak úgy tudnak majd alkalmazkodni, ha képesek lesznek elemezni az új technológiákat, illetve azok használatát. Jó példát jelentenek erre a vezető nélküli járművek, ahol minél nagyobb hatást gyakorol majd a mögöttes technológia a vezetői magatartásra, annál nagyobb változást hoz majd ez a felelősség kérdésében, amely egyre inkább a gyártókra hárul majd.

 

A viszontbiztosító igazgatósági tagja, Ludger Arnoldussen a Baden Badenben megrendezett szakmai konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az alkalmazott technológiától függetlenül, a balesetek áldozatai a jövőben is számíthatnak majd kártérítésre, amit a biztosítók majd a gyártókon hajtanak be. Ahhoz, hogy végül a biztosítók megtalálják a kockázattal arányos biztosítási megoldásokat, képesnek kell lenniük értékelni az egyre bonyolultabb és gyorsan változó technológiákat és a kapcsolódó felelősségi kérdéseket, nem beszélve a különféle nemzeti szabályozásokat – figyelmeztetett Arnoldussen.

 

A digitalizáció azonban nem csak a közúti forgalmat alakítja át, hanem szinte minden gazdasági ágazatra, mindennapi életünkre is hatással van. A Munich Re várakozásai szerint a kiberkockázatok kezelésére alkalmas biztosítási megoldások iránt is gyorsan növekszik a kereslet. Mivel az ügyfélprofilok meglehetősen változatosak, így a termékek szintén is érdemes moduláris rendszereket kialakítaniuk a biztosítóknak – állítja a viszontbiztosítási vezető. Ezen túl globális partnerségekre, például informatikai szolgáltatókkal, tudományos intézetekkel kötött együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy kellően széles tudásbázist halmozzanak fel a biztosítók a kiberkockázatok fedezete terén.

 

A szoros ügyfélkapcsolat szintén elengedhetetlen a gyorsan változó piaci környezetben, amire a Munich Re szektorközi partnerségek és együttműködések útján törekszik. Példaként említette Arnoldussen egy Szilícium-völgyi adatelemző céggel kötött együttműködését a MERS-vírussal szembeni járvány-biztosítás kapcsán. Emellett a kiberkockázatok felmérése, értékelése terén egy szoftverfejlesztő céggel kötött partnerséget a viszontbiztosító, míg a rokkantsági biztosítások esetében egy startup vállalat segítségének köszönhetően drasztikusan lecsökkent a kockázat-felmérési és így a szerződéskötési idő. De tudományos intézetekkel is együttműködik a Munich Re, például a vezető nélküli járművek tesztelési eredményeinek felhasználására.

 

Arnoldussen szerint a számítógépes, az energia, a reputációs és az ellátási láncot érintő kockázatok azok a területek, ahol a biztosítási szektor innovációt hajthat végre és így növekedhet. A sikerhez ugyanakkor jobb kommunikációra, a biztosítottakkal való közvetlen kapcsolatra van szükség.

 

Mindez a klasszikus viszontbiztosítási ügyfelek, vagyis az elsődleges biztosítók profilját, üzleti modelljét is megváltoztatja Arnoldussen szerint. A cégek igyekeznek a viszontbiztosításokat és az elsődleges biztosításokat egy tető alá hozni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a biztosítási fedezeteket központilag beszerezni. A biztosítótársaságok erős tőkehelyzete egyúttal csökkenti is a keresletet a viszontbiztosítások iránt.

 

A Munich Re szerint ez konszolidációs hullámot indíthat el a következő években a viszontbiztosítók között, ami középtávon jót tehet a piacnak. Abban a körben, amiben a Munich Re is szerepel, a méret nem feltétlenül játszik szerepet a felvásárlási döntésekben, inkább az számít, hogy mit tud nyújtani a megvásárolt cég, amit a felvásárló addig nem tudott.

 

A januári szerződésújítási időszak kapcsán Arnoldussen elmondta, hogy a verseny várhatóan intenzív marad, hacsak nem következik be jelentősebb káresemény, vagy piaci megrázkódtatás, de az árakra nehezedő, két éve tartó nyomás valamelyest enyhülhet.

 

Forrás: Biztosítási Szemle

Az Európai Unió és az Egyesült Államok biztosítói ismét megerősítették, hogy támogatják a biztosítások teljes körű bevonását a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménybe (TTIP).

Az európai és amerikai élet- és nem-életbiztosítókat tömörítő szövetségek: az American Insurance Association (AIA), az Insurance Europe és az American Council of Life Insurers (ACLI) közös állásfoglalást adtak ki, amelyben ismét leszögezték, támogatják, hogy a pénzügyi szolgáltatások is részét képezzék az átfogó kereskedelmi megállapodásoknak.

 

A biztosítási szolgáltatások kétoldalú kereskedelme és a beruházások értéke már most is meghaladja az évi 137 milliárd eurót (185 milliárd dollárt), a kooperáció erősítésével azonban újabb piacok nyílhatnának meg az európai és amerikai biztosítók számára – állítja az Insurance Europe.

 

A tárgyaló felek jelenleg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások tizenegyedik fordulójára készülnek, amelyre október 19-23-án kerül sor Miamiban. Reményeik szerint mind az USA, mind az EU megerősíti majd, hogy egy sikeres TTIP-nek magában kell foglalnia a biztosításokat és az egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is, hiszen ezzel növelni lehetne az egymás piacain nyújtott biztosítási szolgáltatások és befektetések értékét, valamint a szabályozó hatóságok közötti párbeszédet is elősegítené. Emellett igen magas színvonalú sztenderdet is felállítana az esetleges, harmadik féllel folytatott jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokhoz is – olvasható a három érdekképviseleti szerv nyilatkozatában.

 

Sajnos az eddigi tárgyalási fordulók egyike sem érintette a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmi kérdéseit, sem a szabályozói együttműködés lehetőségét, holott már a 8. forduló előtt is kiadták hasonló állásfoglalásukat a felek. Ugyanakkor az USA részéről a tárgyalásokat vezető Michael Froman, valamint az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström is elismerte a szeptemberi fordulón, hogy a tárgyalásokat fokozni kell, ezért a biztosítási szövetségek abban bíznak, hogy az intenzívebb tárgyalások a pénzügyi szolgáltatásokat is érintik majd.

 

A javaslat ellenzői, elsősorban az amerikai szabályozó hatóságok és felügyeleti szervek elsősorban attól tartanak, hogy a lépéstől gyengülne szabályozói jogkörük. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat érintő szabályozói együttműködés semmilyen módon nem sértené a szabályozók azon képességét, hogy szükség esetén cselekedjenek. Sőt, egy ilyen együttműködés csak támogatná G20-ak szabályozói szervezete, a Financial Stability Board (FSB) azon törekvését, amellyel egy stabil globális pénzügyi rendszert kíván létrehozni.

 

Forrás: Biztosítási Szemle

Izgalmas kihívás, biztosítás nélkül 

Nem a Forma 1-es pilóta, Michael Schumacher az egyetlen, aki veszélyes, pályán kívüli területre tévedt síelés közben, egyre többen kifejezetten kockázatos „szűz” terepet keresnek a lesikláshoz – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Ez a módszer extrém sportnak minősül, a biztosítók is külön kategóriaként kezelik. A magyarok mégis biztosítás nélkül kockáztatnak az alattomos buckákkal, sziklákkal nehezített területen, gyakran még a gyerekeiket is ilyen körülmények között tanítgatják. Egy baleseti ellátás több tízmillió forintra is rúghat külföldön, amit akkor is meg kell fizetni, ha nincs rá biztosítási fedezet. 

Extrém sportként nyilvántartott külön kategória a biztosítóknál a világhírű autóversenyző, Michael Schumacher baleste kapcsán elhíresült pályán kívüli síelés, mégis egyre többen vágnak neki a vadregényes terepeknek. Pedig életveszélyes, biztosítási szempontból is kiemelten kockázatos a szűz hó alatt lapuló szikladarabok, buktatók, gödrök és fák között, minden biztonsági ellenőrzést nélkülöző körülmények között siklani, mégis sokan még a gyerekeket is itt tanítgatják sílécen maradni – írja közleményében a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.

A cég szakértői döbbenten tapasztalják, hogy az extrém sport hódolóinak csupán elenyésző része köt megfelelő biztosítást, többségük mindenféle kártérítési garancia nélkül vág neki a hegyeknek. Ez a megmagyarázhatatlan felelőtlenség is azt bizonyítja, hogy a magyar turisták még mindig nem hiszik el: egy külföldön, a hegyek között történt baleset ellátása több tízmillió forintba is kerülhet – szögezi le Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. Még egy egyszerű csonttörés is százezrekre rúghat, ha hegyi mentésre, netán helikopteres szállításra is szükség van. S akkor még nem kalkuláltunk egy súlyos sérülést, életmentő műtétet, rehabilitációt, a családtagok kiutaztatását, a beteg hazaszállítását, s az itthoni utókezelések miatti munkából való kiest – sorolja a szakember azokat a tételeket, amelyek miatt a külföldi zavartalannak indult kikapcsolódás egy „átlagkeresetű” magyar számára megfizethetetlen, több tízmillió forintos költséggel zárulhat..

A CLB-nél összevetették 25 biztosító ajánlatából azokat, amelyeket kifejezetten a pályán kívül síelők számára állítottak össze, s meglepő eredményre jutottak: már egy kellemes osztrák hüttében naponta legurított sör áráért is százmilliós, sőt akár korlátlan értékű kártérítést vásárolhatnának maguknak a magyarok. Van olyan csomag, amely naponta alig több, mint ezer forintért felső értékhatár nélkül állja a baleseti orvosi ellátási költséget, a betegségből adódó sürgősségi beavatkozás díját, a hegyi mentést, a helikopteres és a mentőautós szállítást, a beteg hazafuvaroztatását és számos olyan több millió forintos tételt, amelyek miatt a végösszeg a csillagos ég is lehet.

Fele ekkora díjért, vagyis naponta alig 500 forintért jóval kisebb a vállalási felsőhatár, de még ez is több, mint amit a legtöbb magyar turista ki tudna fizetni. Ebben a kategóriában korlátlan helyett 3 millió forint az orvosi beavatkozás felső határa, s nincs benne a hegyi mentés, a helikopteres szállítás sem, holott ezek legalább annyira költségesek, mint a kezelések, s a hazaszállítás költségéből korlátlan helyett 2 és félmillió forintot vállal be a biztosító. A balesetből adódó rokkantságra a napi ezer forint körüli biztosítási csomag akár 11 millió forintos kártérítést is garantál, az olcsóbb konstrukció viszont erre az esetre mindössze 1 milliót fizet, de ezeken kívül is számos különbséget találhatnak a síelni készülők az ajánlatok között, ha végre eljutunk oda, hogy általános lesz a szállásfoglalással együtt a biztosítás kötése is. Ez azonban hazánkban még mindig nagyon messze van az ideálistól, sőt az utóbbi időben némileg mintha vissza is esett volna a kötések száma. Németh szerint erre részben az online szállásfoglalások elterjedése a magyarázat: az utazási irodákban némi jutalék fejében legalább felhívják a figyelmet, sőt meggyőzik a turistákat a biztosítás fontosságáról. Az önjáró szállásfoglalással tehát kiesett ez a meggyőző fázis, jó lenne, ha biztosítás megkötése is annyira fontos automatizmus lenne elindulás előtt, mint a szállásfoglalás – összegzi Németh.

Forrás: hirportal.clb.hu