Mennyibe kerül az orvos külföldön? EU-kártya, önrész, visszatérítés

Az EU-kártya nem váltja ki az utazási biztosítást. Az EU-kártyával külföldön csak olyan szolgáltatást lehet igénybe venni, ami az ottani társadalombiztosítással szerződésben van, és azt sem mindig ingyen. Minden országban más-más szabályok szerint kell hozzájárulást, önrészt fizetni, vagy akár a kezelés költségét megelőlegezni.

A magyar biztosítottak az alábbi országokban való átmeneti tartózkodás során részesülhetnek ellátásban a társadalombiztosítással szerződött szolgáltatóktól: Ausztria, Belgium, Ciprus (görög rész), Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein; Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein.

Az EU-kártya kiváltása

A kártyát a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár adja ki, kérelemre, a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére. A kártya kiadása térítésmentes. A kártya a területileg illetékes egészségpénztárak ügyfélszolgálatán igényelhető, személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetében a törvényes képviselő közreműködésével. A kártya kiadásához az alábbi dokumentumokat kell bemutatni az ügyfélszolgálaton (a jogosultságot igazoló dokumentumok eredeti példányának bemutatása nem szükséges):

• Személyazonosságot igazoló okmány (útlevél, személyi igazolvány – új személyi igazolvány esetén lakcímkártya is),
• taj-számot igazoló okmány.

A kiadás meghatalmazott által való kiváltásához tájékoztatást kaphatunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján. (www.oep.hu)

A kártya használata

Fontos tudnivaló, hogy a szolgáltatásokat csak az adott országokban az egészségbiztosítás illetékes szerveivel szerződésben lévő szolgáltatótól lehet – az eü. kártyával – igénybe venni. A szerződés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit a beteg saját maga fizeti. Ez utóbbi esetben az Európai Egészségbiztosítási Kártyával utólag sincsen lehetőség a költségek megtéríttetésére.

Milyen ellátást fedez az EU-kártya

A kártya csak az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít, az orvosi szükségesség fennállásáról elsődlegesen – a körülmények mérlegelésével – a kezelőorvos dönt. (Általában a halasztható vagy kozmetikai műtétek, fogorvosi beavatkozások, szerv- vagy protézispótlások nem tartoznak ebbe a kategóriába). Az orvosilag szükségessé váló ellátások kérdése azonban bonyolult: orvosilag szükségesnek nemcsak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minősülhetnek, hanem az, hogy a magyar biztosítottat külföldi tartózkodásának tervezett ideje alatt milyen gyógykezelésben kell részesíteni. Minden olyan ellátás nyújtható egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére, amely a biztosított állapotára és tartózkodásának várható idejére tekintettel orvosilag szükséges. Nem konkrétan előírt követelmény, de az ellátók el szokták a kártyát olyankor is fogadni, ha a betegség az adott tagállamban való tartózkodás során olyan mértékben súlyossá válik, hogy orvosi beavatkozás válik szükségessé. Figyelembe kell vennie a szolgáltatónak, hogy az illető személy milyen hosszú időt kíván a tagországban tölteni, és az ellátási igény ez alatt az idő alatt jelentkezik-e?

A legtöbb országban önrész is fizetendő

A turistákra is vonatkozik az egyenlő bánásmód elve. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az adott tagállam biztosítottjai az ellátásért olyan önrészt kötelesek fizetni, amelyet a biztosítójuk nem térít vissza, akkor ezt a magyar jogosult is köteles megfizetni, s az összeget az OEP nem téríti meg. Szinte minden tagállamban kell kisebb-nagyobb önrészre számítani, ezek mértéke eltérő. A táblázatban a 2010. évi állapotokat tüntettem fel.

Eltérő visszatérítési szabályok az egyes tagállamokban

Egyes tagállamokban (Belgium, Finnország, Franciaország és Luxemburg) az összes költséget a betegnek kell megelőlegeznie és a tagállam biztosítója téríti ezt vissza. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy attól függetlenül köteles megelőlegezni, hogy volt-e kártyája, vagy sem. Az ellátások költségéből visszatéríthető összeget (az önrészt nem) az illetékes tagállami biztosító téríti meg.

Belgium: a kártyát valamennyi számlával és orvosi jelentéssel még a tartózkodás ideje alatt be kell nyújtani a belga biztosítónak, amely megtéríti a költségeket (kivéve az önrészt).

Finnország: amennyiben bármilyen oknál fogva a magánorvosnak, vagy a fogorvosnak a kezelésért készpénzzel kell fizetni, a számlákat meg kell őrizni, és a finn társadalombiztosítási intézmény képviseletéhez (KELA) kell fordulni. Egyidejűleg be kell mutatni a kártyát, illetve költségtérítésre vonatkozó kérelmet kell benyújtani.

Franciaország: a költségtérítési igényt, beleértve a kezelést tanúsító igazolólapot (Feuille de Soins), a kártyát és a kezelés számláit a Caisse Primaire d’Assurance Maladie helyi képviseletére kell benyújtani. A térítést senki sem kapja meg a helyszínen, ezért az igény benyújtásával egyidejűleg meg kell adni azt a bankszámlaszámot vagy címet, ahová a térítést el lehet juttatni.

Luxemburg: a kezelés, vagy a gyógyszer kifizetését követően a munkavállalói kassza helyi képviseletéhez (Caisse de Maladies Ouvriers) kell fordulni. Itt kell bemutatni a kártyát és az egyéb okmányokat.

Horvátország

2006. március 1-jével hatályba lépett a magyar–horvát szociális biztonsági egyezmény, amely alapján a Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (biztosítottak, nyugdíjasok vagy kiskorúak) horvátországi tartózkodásuk során ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat, mint a horvát biztosítottak.

Sürgősségi ellátásnak minősül minden olyan ellátás, amelynek szükségessége a horvátországi tartózkodás során merül fel és nem halasztható a Magyarországra való hazatérésig. A horvátországi tartózkodás során igénybe vett első három, egymást követő dialíziskezelés is sürgősséginek minősül. Horvátországban térítésmentesen ugyanakkor csak az életmentő, illetve az elsősegély-ellátások nyújthatók, az egyéb ellátásokért a magyar biztosítottaknak is ugyanolyan mértékű önrészt kell fizetniük, mint a horvát biztosítottaknak. Az önrész mértéke általában az ellátási költségek 15%-a. Kórházi ellátás esetén a költségek 30%-át kell a biztosítottnak magának fizetnie „szállás és ellátás” címén. A horvát orvos által felírt gyógyszerek a horvátországi patikákban válthatók ki rendszerint teljes térítés ellenében.

Tekintve, hogy a turisták által látogatott üdülőövezetben működő horvát orvosok nagy része nem szerződött szolgáltató, célszerű az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából kórházhoz vagy rendelőintézethez fordulni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát csak az a horvát orvos köteles elfogadni, aki szerződött szolgáltatóként van feltüntetve (ugovorni zdravstveni radnik privatne prakse). Az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy a Kártyahelyettesítő Nyomtatvány bemutatását követően az ellátás igénybevevőjének – amennyiben állapota megengedi – egy kétnyelvű nyilatkozatot kell kitöltenie, melyen fel kell tüntetnie a kártya vagy az azt helyettesítő nyomtatvány adatait.

Forrás: Patika Magazin Online

Milyen biztosítást válasszunk nyaraláshoz?

Máig sokan vannak, akik úgy vélik, hogy egy külföldi úthoz felesleges biztosítást kötni, ám egy nem várt esemény könnyen akár milliós plusz költséget is jelenthet a pihenni, avagy dolgozni vágyóknak. Hogy megkönnyítsük a választást, összegyűjtöttük az utazási biztosítások jellemzőit.

A napokban a Generali Biztosító hívta fel a figyelmet arra, hogy a külföldre látogatóknak egy esetleges megbetegedés, vagy baleset anyagi szempontból is súlyos következményekkel járhat. A közlemény értesülései szerint a kisebb ambuláns orvosi vizsgálatok költsége 28 ezer és 114 ezer forint közötti költséget jelent a nem biztosított turista számára, míg egy egy napos kórházi kivizsgálás díja akár 1-3 millió forint is lehet egyes országokban.

Erdős Mihály, az Európai Utazási biztosító elnök-vezérigazgatója egy, a napokban Törökországba utazó hölgy esetéről is beszámolt, akinek a 3 napos kórházi tartózkodása több mint másfél millió forintnyi euróba került. „Nem érdemes tehát a napi pár száz forintos biztosításon spórolni." - jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy 2010 első félévében kizárólag orvosi és mentési költségekre több mint 110 millió forintot fizetett ki ügyfeleinek és az ellátó intézményeknek az EUB.

Európán kívül drágább a biztosítás

A jelenlegi hazai utazás-biztosítási piacról elmondható, hogy a különböző biztosítók termékei és szolgáltatásai hasonlóak egymáshoz, mégis érdemes lehet egy hosszabb utazáshoz, főleg ha annak úticélja nem Európában található, több biztosító ajánlatát is megtekinteni, mert ilyenkor figyelmességgel komoly összegek is megspórolhatók.

A cégek legolcsóbb ajánlatai egy 65 évesnél fiatalabb felnőttnek, aki három napot utazik Európában

A legtöbb biztosítónál interneten is megköthető a szerződés, és több - általában 2, 3 különböző - utazásbiztosítási termék közül lehet választani, attól függően, hogy mekkora a biztosításhoz tartozó költségtérítés maximális értéke. Európán belül, családi nyaraláshoz, utazáshoz az egyszerűbb csomag, hosszabb kinttartózkodás, távolabbi úticél esetén a drágább csomag ajánlott - olvasható a Groupama Biztosító honlapján.

Szintén általános tendencia, hogy magasabb díjat kell fizetnie annak, aki Európán kívüli országba utazik (általában 50%-kal, kivéve például az Egyesült Államok és Kanada, ahol ez a felár 70 vagy akár 100% is lehet). Az ajánlatok általában egyeznek abban is, hogy az idősebbeknek - egyes biztosítóknál 65 éves, másoknál 70 éves kortól - 100%-os felárat kell fizetniük, ezzel szemben a gyermekek akár 50 százalékos kedvezményekben is részesülhetnek.

A sok hasonlóság mellett kisebb-nagyobb különbségek is megfigyelhetők. Ilyen eltérésre lehet példa az Európai Utazási Biztosító „Air Holiday" elnevezésű szolgáltatása, amelyet repülős utazásokhoz ajánlanak, mivel az általános feltételek mellett tartalmazza az esetleges járatkésés miatt felmerülő költségtérítést is. Hazánkban csak kevés biztosító szolgál egy évre szóló utazásbiztosítással; ezek egyikétől, a K&H Biztosítótól például 19 150 forinttól érhető el ez a szolgáltatás.

Travel Help (klasszikus utasbiztosítás poggyászbiztosítással és felelősségbiztosítással) A díjkalkulátor szerint 1 főnek, 1 napra 250 Ft a standard csomag, 400 Ft a plusz és 500 Ft a lux.

Forrás: Piac&Profit

Legtöbben Ausztriában szenvedtek balesetet

A társaságok tapasztalatai szerint csupán a síelni készülők harmada köt biztosítást, pedig az alig kerül napi néhány száz forintnál többe, és még az elutazás előtti nap estéjén, interneten is lehet szerződni, igaz ehhez bankkártya is szükséges. (Természetesen ezzel a módszerrel akár a síterepről is megköthető a másnaptól érvényes szerződés.)

Bravik Attilától, a CLB ügyvezető igazgatójától megtudtuk: a megrendelést követően 10 percen belül e-mailen már meg is érkezik az utasbiztosítási kötvény. On-line biztosítási brókerek kalkulációja szerint egy hétre két felnőtt és két 13 év alatti gyermek összesített biztosítási díja minimum 10 920 forint, de ha egy családot alkotnak, akkor csak 7 098 forintba, három hasonló korú gyerekkel pedig mindez 8 463 forintba kerül. A helikopteres mentésért külföldön legalább egymillió forintnak megfelelő devizát is elkérnek. Egyébként nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást célszerű választani. Olyan szerződést érdemes kötni, amely felelősségi biztosítást is tartalmaz, így a másoknak okozott kárt is megtérítik, beleértve az orvosi kezelés és az idő előtti hazautazás költségeit is. Napi 100-150 forintos pluszköltséggel akár több millió forinttal nagyobb kárösszegeket térítenek a társaságok. A biztosítás kiterjed a sífelszerelésre is (ez speciális poggyászkárnak minősül), sőt az esetleges baleset, betegség miatt fel nem használt síbérlet árát is (általában 300 euró, azaz mintegy 80 ezer forintig) visszatérítik. Az ajánlják, hogy a részletes feltételeket mindenki biztosítás megkötése előtt tisztázza. A nem versenyszerű síelés a legtöbb esetben utasbiztosításnak minősül.

A síbalesetek többsége láb-, főként térdsérülés - tudtuk meg Kozek Andrástól, az Allianz Biztosító vezérigazgató-helyettesétől. De nem elhanyagolható számban éri a sportolókat fejsérülés is. A tavalyi szezonban a magyarok 65 százaléka Ausztriában, 15 százaléka Franciaországban, 10-10 százaléka pedig Olaszországban és Szlovéniában szenvedett síbalesetet. Érdemes biztosítást kötni, mert - mint ahogy Kozek András elmondta - egy enyhe sérülés orvosi ellátása átlagosan 400 euróba, egy közepesen súlyosé pedig 12 ezer euróba, vagyis mintegy 100 ezer, illetve 3 millió forintba kerül.

Drága lehet a síbaleset, ha nincs biztosításunk

Itt a síszezon, ám a külföldre utazóknak nem árt tisztában lenniük azzal, mi a teendőjük egy esetleges baleset során. Gondoskodjon megfelelő biztosításról.

Az európai uniós szabályok lehetővé teszik, hogy a magyar síelők a magyarországi kötelező egészségbiztosításuk terhére vegyék igénybe a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, ám a legtöbb helyen önrészt kell fizetni - tudta meg a Világgazdaság az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemzetközi főosztályától.

Az ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EU-kártya) lehet kérni, s ugyanaz jár a magyar betegnek, mint az adott ország biztosítottjainak. Így ha az adott helyen az ellátásért önrészt kell fizetni, azt a magyarok is kötelesek maguk viselni. Az EU-kártyát az illetékes egészségpénztáraknál lehet igényelni személyesen vagy postai úton.

Érdemes felkészülni arra, hogy Franciaországban és Svájcban a kórházi tartózkodást nem igénylő ellátások költségét teljes összegben ki kell fizetni. A pénzt a hazatérés után téríti meg az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár a számla alapján. Ám ez az összeg csak az adott ország társadalombiztosítása által nyújtott támogatásnak megfelelő lehet. Például ha a svájci egészségbiztosító a költségek 80 százalékát állja, akkor a magyar egészségbiztosító is csak ilyen mértékű térítést nyújt - figyelmeztet a Világgazdaság.

Ha a biztosított EU-kártya nélkül vesz igénybe ellátást, és az orvostól vagy kórháztól számlát kap, a kifizetett számla alapján ugyanilyen módon igényelhet itthon visszatérítést.

A kártyával egyébként csak a közbiztosítókkal szerződésben lévő orvosnál lehet igénybe venni az ellátást. A szerződés nélküli magánorvosoknál kapott szolgáltatás költségeit a betegnek kell állnia, a regionális egészségbiztosítási pénztár a költségeket utólag sem téríti meg. Ezért célszerű - lehetőség szerint - minden esetben közkórházhoz fordulni.

A hegyi balesetet szenvedettek felkutatása, valamint a völgybe szállítás rendszerint az adott ország biztosítottjainak is díjköteles. Ezért a kiutazás előtt érdemes szabadidő- és sportbiztosítást kötni, esetleg a hitelkártyákhoz tartozó biztosítást használni. Hegyi mentés és a helikopteres mentőszállítás esetén számítani kell arra, hogy a mentés díját a mentőszolgáltató kiszámlázza.

Forrás: Világgazdaság/Esti Hírlap