Pokoli nyaralás: betegség és lerobbant autó

A magyarok kétharmada biztosítás nélkül utazik külföldre, egy részük több millió forintos adóssággal térhet vissza. Megbetegednek, balesetet szenvednek, vagy lerobban az autójuk, és ez külföldön szó szerint egy egész vagyonba kerül. A határon kívül felhalmozott tartozást évek múlva is behajtják az intézmények - hívja fel a figyelmet a hazai utasbiztosítási szokásokra egy alkusz cég.

Megindultak az autókonvojok a határok felé, megkezdődött a nagy nyári népvándorlás a különféle külföldi országokba. A magyarok kétharmada azonban úgy utazik távoli országokba is, hogy fogalma sincs róla, milyen drága az orvosi ellátás, ezért nem köt biztosítást. Pedig a külföldön nyaralóknak legalább a fele szorul kisebb-nagyobb orvosi ellátásra a nyaralása alatt úgy, hogy nincs biztosítása, mert ezen a díjon, a napi pár száz forinton spórol.

Így aztán a legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy egy párnapos kórházi ellátás is több százezres tétel lehet, különösen akkor, ha sebészi beavatkozásra is szükség van – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője egy friss felmérésére, amelyben a hazaiak utasbiztosítási szokásait vizsgálták. A 25 biztosítóval szerződött cég szakembere több olyan szerencsétlenül végződött utazásról tud, amelynek egy orvosi beavatkozás, vagy az autó műszaki hibája miatt milliós adósság lett a vége.

Az esetek egy részében nem tudtak helyben fizetni a magyar turisták, s mivel biztosításuk sem volt – holott az akár 12 millió forintig is jótáll helyettük –, az egészségügyi ellátó tőlük követeli a pénzt, akár évek múltán is. Tapasztalatok szerint az emberek egy része már el is felejtette, hogy valahol bekötözték a sebét, gyógyszert, injekciót kapott, vagy éppen kivették a külföldön begyulladt vakbelét, amikor megérkezik a „húzós” számla. Nem érdemes a halogatásban, elévülésben bízni, mert a külföldi rendszer nem „felejt”, az intézmények kitartóan, egyre erőszakosabban követelik a pénzüket, míg a végén akár hazai behajtókat bérelve is hozzájuthatnak az őket megillető költséghez.

A CLB közleménye szerint a betegségen kívül nagy gond, és több százezres költség lehet az is, ha az autó lerobban külföldön, akár „csak” a közeli Horvátországban, vagy Olaszországban, ahová minden évben magyarok százezrei zarándokolnak nyaralni. A jármű hazavontatása még határon belül is borsos összeg, külföldről viszont egy egész vagyon. Németh szerint az autósok többsége nem gondol arra, hogy elindulás előtt műszaki hiba esetére is biztosítsa magát, holott naponta 280 forintból a javítási, sőt a vontatási költséget is kifizeti a biztosító. Legalábbis annak, aki időben bebiztosította magát. Ők igénybe vehetnek egy nonstop üzemelő nyelvi segélyvonalat is, amely különösen nagy biztonságot jelenthez orvosnál, szervizben, rendőrségen és egyéb ügyintézés során azoknak, akik csak ”konyhai” nyelven beszélnek valamilyen idegen nyelvet.

Az emberek felelőtlensége és optimizmusa, miszerint minden baj csak mással történhet, egyszerűen érthetetlen – mondja Németh, aki szerint sok külföldön eladósodott magyar legszívesebben visszaforgatná az idő kerekét, s inkább fizetne naponta párszáz forintot a biztonságáért.