Síel a magyar
Öreg kocsikkal, bukósisak nélkül a hegyen
Átlagosan minden tízedik síelni készülő magyar 9-12 éves, felkészítetlen autóval indul a hegyekbe, megkockáztatva, hogy százezrekért tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyorsfelméréséből. A felkészületlenségünk a síelésre is igaz, az osztrákok már tudják, a bukósisak nélküliek garantáltan magyarok. Igaz, másban is kilógunk a sorból: borravalót is csak magyarok adnak a hegyi „hüttékben”. Autóval ezer méter felett címmel elektronikus „kézikönyv” készül kifejezetten azoknak, akik öt évnél öregebb kocsival mennek a hegyekbe.
Messziről megismerni a magyarokat az Alpokban: tízből legalább négyen sisak nélkül síelnek és reggelente elkeseredetten kerregtetik a mínuszokban lefagyott autók motorját. A magyar turisták jelentős része ugyanis még mindig felkészületlenül, ráadásul egyre többen öreg kocsival vágnak neki a téli kirándulásoknak, s az átlagosan 9-12 éves járművek jelentős része már nem „lábon”, hanem vontatón jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járóknak sincs úgynevezett assintance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.
Németh szerint azoknak az autósoknak, akik kényszerből cserélték öregebbre a korábbi jó minőségű, drága, megbízható kocsijukat, eszükbe sem jut alaposan átvizsgáltatni mostani járművüket indulás előtt, mert nem szokták meg. Az ilyen autósok többsége nincs tisztában a kocsi műszaki állapotával, nem tudja, hogy az ezer méter felett gyakori éjszakai mínusz 20 fok után reggel elindul-e majd a motor, s hogy a hegyre is megfelel-e az a több ezer kilométer futott téli gumi, amivel a városban még viszonylag biztonságosan lehet közlekedni. Igaz – mondja Németh –, a mínusz 15-20 fok az új autókat is próbára teszi, különösen a diesel üzeműeket, mert megdermed a gázolaj vagy eltömődik a szűrő. Ezer méter felett ezek mindennapos problémák – szögezi le a kommunikációs vezető.
A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, felkészültebbek a téli utazásra is. Ennek ellenére egyre több magyar rendszámú autó robban le, vagy egyszerűen nem tud felkapaszkodni a havas hegyi szerpentinen – becslések szerint a 9 évnél öregebbek közül minden tízedikkel megtörtént már – úgy, hogy a tulajdonosnak komoly anyagi gondot jelent a megoldás, vagyis a javíttatás vagy a hazaszállítás költsége. A helyzetet csak bonyolítja a nyelvi nehézség - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez további megpróbáltatásokat jelent az ügyintézés során. Annak viszont, akinek van assistance szerződése, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot indulás előtt, hogy meggyőződjön róla, számíthat rá. Szerencsére egyre többen készülnek már így is egy utazásra, de még mindig nem ez az általános – jegyzi meg a szakértő. Éppen ezért, a CLB hamarosan elkészíti, s ügyfeleinek ki is küldi az Autóval ezer méter felett című összeállítását. Ebben azok a legfontosabb tennivalók és hibák szerepelnek, amelyekre feltétlenül fel kell hívni a téli turisták, a külföldre készülők figyelmét – jelentette be Németh.
A kommunikációs igazgató felhívja a figyelmet arra a tapasztalatra is, miszerint a sípályákon – főleg Ausztriában – messziről meg lehet ismerni a magyarokat, ők azok, akik sisak nélkül síelnek. Pedig a balesetekkel járó ellátás költségei – adott esetben több százezer forint – is éppen őket érinti a legérzékenyebben. Ennek ellenére még a védőfelszerelés nélkül síelők többségének sincs utasbiztosítása felelősségbiztosítással. Pedig ez utóbbi még azt a kárt is fedezi, amelyet másoknak okoz a biztosított, legyen annak bármilyen költséges következménye. A sokszor emlegetett méregdrága kórházi kezelések mellett ezek a biztosítások arra is alkalmasak, hogy hosszas kinti kórházi ápolás esetén a hozzátartozók kiutazási költségét fedezzék, összesen ezer euró értékben.
Forrás: hirportal.clb.hu
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
BIZTOSÍTÁSI HÍREK
Síbiztosítás: a családnak érdemes együtt kötni!
- A módozat tartalmaz-e felelősségbiztosítást is? – Ha ugyanis másnak okozunk kárt, annak összegét nekünk kell állnunk (beleértve a kezelés, sőt, akár az idő előtti hazautazás költségeit is)
- Mi a térítési limit? – A magasabb kategóriájú termékek napi 100-150 forinttal magasabb díj ellenében akár több millió forinttal nagyobb kárösszegeket térítenek.
- A felszerelés biztosítása és további extrák – A síbiztosításokra jellemző, hogy a sífelszerelést is biztosítják, emellett a biztosító a baleset, betegség esetén fel nem használt síbérletet is visszatéríti. Azonban – főleg, ha további speciális körülmény is felmerül az úttal kapcsolatosan - a feltételekről mindig érdemes részletesen tájékozódni!