Nyáron történik a legtöbb közlekedési baleset

Nyáron történik a legtöbb közlekedési baleset: a vezetők figyelmetlensége és az autók nem megfelelő műszaki állapota okozza általában a bajt. A rendőrök a héten vezetéstechnikai tréningen mutatták be a veszélyeket, például azt is hogy hogyan kell viharban vezetni. Idén is sokan indulnak autóval nyaralni, ilyenkor több mindent is érdemes észben tartani. Nemcsak a jármű műszaki állapota és a biztosítás fontos, de a célország közlekedési szabályaival sem árt tisztában lenni – egy apró hiba ugyanis drága bosszúság lehet a pihenésben – közölte az M1 Híradója.

Egy pillanat alatt elveszítheti uralmát az autója felett az a sofőr, aki nincs hozzászokva a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló nyári záporhoz. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetéstechnikai szakértője, Hoffer Zsolt azt is bemutatta, hogy ilyen helyzetben hogyan kell elkerülni egy balesetet.

A legtöbb közlekedési baleset nem télen, hanem nyáron történik.

Ezt okozhatja egy nyári zápor, ami miatt csúszóssá válik az út, csökken a fék- és látótávolság. Emellett kockázatos lehet az is, ha valaki hosszú nyaralásra indul.

A Magyar Autóklub a rendőrséggel és egy ismert gumiabroncsgyártó céggel közösen a nyári autóvezetés veszélyeire hívta fel a figyelmet. A szakemberek szerint az ajánlások ellenére az emberek egy része kopott vagy téli gumival közlekedik, ami akár életveszélyes is lehet.

Sok a hanyag sofőr az utakon. A Véda kamerahálózat felvételei azt mutatják, hogy a sofőrök egy része a legalapvetőbb szabályokat sem tartja be.

A Híradóban bemutatott felvételen például egy férfi nem használta a biztonsági övet, nyakában pedig a távollátásra használt szemüvege lógott, míg az olvasóval pedig a telefonját böngészte.

A rendőrség a szabálysértések és a balesetek miatt tavaly ősz óta szigorúbban ellenőrzi és bünteti a közlekedés résztvevőit. Ennek köszönhetően az idei év első öt hónapjában már 7 százalékkal csökkent a balesetek száma és 20 százalékkal kevesebben haltak meg az utakon.

A javuló statisztikák ellenére a rendőrésg továbbra is arra kéri az embereket, hogy óvják testi épségüket és a nyári hónapokban legyenek még körültekintőbbek az utakon.

Érdemes tájékozódni a szabályokról a külföldi autós nyaralás előtt

Az adriai tengerpart, a görög főváros, az osztrák bicikliutak és a szlovén hegyek is népszerű nyári autós úticélok a magyarok körében. Éppen ezért érdemes tisztában lenni az itthonitól eltérő szabályokkal.

Köztudott, hogy a sebességhatárok is változhatnak országonként. Az viszont már kevésbé ismert, hogy Romániában és Horvátországban a jogosítványukat frissen megszerzett vezetők a lakott területen kívül 20 km/h-val kevesebbel hajthatnak, mint az eredeti sebességkorlát.

A közlekedési szabályok áthágása gyorsan megterhelheti a nyaralás büdzséjét. Csak néhány példa: ittas vezetésért Ausztriában akár közel 100 ezer forintot, 20 km/órás sebesség túllépésért Horvátországban minimum 20 ezer forintot, vezetés közbeni mobilozásért vagy ha nem kötjük be magunkat Szlovéniában csaknem 40 ezer forintot kell fizetnünk. Szlovéniában egyébként büntetnek azért is, ha nappal belterületen nincs bekapcsolva a tompított fényszóró és azért is, ha valaki dohányzik az autóban úgy, hogy 18 év alattival utazik. A külföldön kiszabott bírságokat pedig érdemes komolyan venni.

Az útdíjat és a bírságot is meg kell fizetni

Óberling József, ezredes elmondta: a legtöbb európai ország már csatlakozott az úgynevezett EuCarIs rendszerhez, azaz a forgalmi rendszám alapján Magyarországról is megkapja a külföldi hatóság az üzemben tartói adatokat, így kiszabhatja a magyar járművel szemben is a bírságot. Hozzátette: ezt érdemes a későbbiekben Magyarországról megfizetni, mert egy következő utazásnál problémát jelenthet az elmaradása.

Komoly költséggel járhat az útdíjak figyelmen kívül hagyása is. Legjobban azokban az országokban kell figyelni, ahol nincs általános díjfizetési kötelezettség, csak bizonyos útszakaszok, hidak vagy alagutak igénybe vétele díjköteles, ilyen Montenegró, Németország, vagy a Benelux-államok. Matricás autópálya rendszer van Szlovákiában, Romániában, Ausztriában és Szlovéniában, fizetőkapuk pedig Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Görögországban és Horvátországban, ahol a szezonban még magasabbak az árak.

Az autós nyaralás előtt érdemes tehát mindenről naprakész információkat szerezni, a külföldi utakon pedig nem rutinból vezetni.

forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Nem mindig elég, ha mi figyelünk vezetés közben, hiszen az utakon nem vagyunk egyedül; kössön utasbiztosítása mellé assistance kiegészítő biztosítást, hogy gépjárműve is biztonságban legyen! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Tényleg luxus a síelés?

Február–március a síelés főszezonja – hazánkban több mint félmillióan űzik szívesen ezt a téli sportot. Vajon tényleg luxus a síelés? Mennyibe kerül egy családnak pár nap egy közeli sípályán? Ha már túl van a síelésen, Ön tudja, hogy mennyit költött?

Magyarországon egyes számítások szerint félmillióan síelnek, ennyien csatoltak már valaha lábukra sílécet, és siklottak le egy impozáns lejtőn. Ez a lakosság 5 százalékát jelenti. A magyarok kedvenc síterepei Ausztriában találhatók: Nassfeld, Murau és Schönberg-Lachtal, de egyre népszerűbbek a hazai pályák, köztük Eplény, Visegrád és Mátraszentistván is.

Sokan már túl vannak az idei síelésen, de vannak, akik ezután vágnak neki az útnak. Vajon, akik síeltek már idén, összeadták, hogy mennyibe kerül a pár napos kiruccanás? A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint ilyen számításokat minden utazásunk után érdemes végezni: jobban kontrollálhatóak költéseink, ha tudjuk, hogy mivel szoktunk elcsúszni. Ráadásul, ha gyermekünkkel együtt tervezünk, és készítünk költségvetési tervet, fontos pénzügyi ismeretekkel is gazdagodnak a kicsik.

Síléc, síruha

Ha gyerekkel indulunk síelni, akinek jó eséllyel minden évben más méretű felszerelés szükséges arra a pár napra, akkor bizony pénztárcakímélőbb a felszerelés kölcsönzése. Kiszámoltathatjuk a gyerekkel, hogy hány napnyi bérléssel volna egyenértékű, ha megvennénk mindenkinek a teljes felszerelést, megbeszélhetjük, kinek melyik és miért éri meg jobban – ehhez hasonló játékos feladatokkal jól fejleszthető a gyerekek pénzügyi tudatossága.

Minél több napra bérelünk eszközöket, általában annál kedvezőbben jövünk ki: a gyerek síléc- és cipőbérlése 1 napra összesen 4000 forint, de 4 napra mindössze 7000 forintba kerül. Felnőttek számára egy napra 7500, 4 napra 12 000 forinttal kell számolni ezen tételek esetében. A bukósisak és a síbot bérlése egy napra 1800, 4 napra 2500 forintba kerül. Ezek az árak nem sípálya melletti bérlésre vonatkoznak, ott a kölcsönzés jellemzően ennél jóval többe kerül – a síelés közös megtervezésekor erre az előrelátásra érdemes felhívni a gyerek figyelmét.

A felszerelés egyéb részeit, például az aláöltözetet meg kell vásárolni, de ez jól jöhet máskor (túrázáskor, korcsolyázáskor) is. Egy komplett aláöltözetet 5-8000 forintért lehet beszerezni.

Pályabérlet

A legközelebbi osztrák sípályákon a pályabérletek 7 és 15 ezer forint között alakulnak egy főnek naponta. Olaszországban ehhez hasonlóak az árak, Szlovéniában 10 ezer forint körül alakulnak a napijegyek árai. A gyerekeknek legtöbb helyen féláron lehet síbérletet venni, de könnyen kiszámoltatható akár a gyerekünkkel is, hogy egy négytagú család esetén a 4 napos síbérlet 85 és 180 ezer forint között alakul.

Szállás, étel, utazás

Amikor az utazást tervezzük, mutassuk meg a gyereknek, hol készülünk megszállni, és ez mennyibe fog kerülni éjszakánként. Vegyünk alapul egy átlagos háromcsillagos szállást, ahol egy fő 15 és 20 ezer forint közötti áron tud megszállni félpanzióval. Persze azért napközben is kell enni és melegedni a hüttében, a 4 napra erre legalább 30 ezer forint számolható négy főnek.

Az utazás (azaz az üzemanyag) a legolcsóbb tétel, erre jön még az autópálya díja, a magyar és osztrák vagy szlovén, ami összesen kb. 35 ezer forintba kerül.

Biztosítás

Az utazás kapcsán arról is beszélgessünk a gyerekkel, hogy miért ne utazzunk el biztosítás nélkül. A síelés veszélyes sport, nem is gondolnánk, milyen gyorsan és váratlanul történnek síbalesetek a legkönnyebb pályákon is, és ha semmiféle biztosítást nem kötöttünk, nagyon kellemetlen helyzetben találhatjuk magunkat. Egy négyfős család 4 napra 6–10 ezer forintért már tud biztosítást kötni, mely baj esetén segít. A szülői példamutatásnak köszönhetően a gyerekeknek fiatalon, felnőttként természetes lesz, hogy soha nem indulnak el megfelelő utasbiztosítás nélkül.

És hogy összesen mennyiből jön ki a 4 napos síelés 2 felnőttnek és 2 gyereknek? Bérelt felszereléssel, egy közeli, középáras sípályán, háromcsillagos szállodában megszállva közel 500 ezer forintba kerül a családnak ez az utazás.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon és hasonlítsa össze az elérhető síbiztosítás ajánlatokat, majd kösse meg a kiválasztott biztosítást pár kattintással! Síbiztosítás ajánlatok >>

Előzzük meg a lavinát!

De mégis mi az a lavina?

Röviden fogalmazva: hócsuszamlás. Bővebben kifejtve pedig, a hegyvilág.hu meghatározása szerint, lavina esetén: „Egy „meredek” lejtőn a hóréteg megindul, elkezd csúszni. A csúszás során sebessége megnő és egyre nagyobb hótömeget mozgat meg. A hólavinák kialakulásánál szerepet kap a hórétegek tulajdonságának eltérése, a lejtő dőlésszöge, a talaj anyaga, a hőmérséklet és a szél.”  Fontos tudnunk, hogy ezek a csuszamlások többnyire nem kevés kőzetet és jeget is tartalmaznak, valamint több száz km/h-s sebességre is felgyorsulhatnak, így semmiképp ne egy puha hótakarót képzeljünk el!

Mik a kiváltó okok?

Olykor természetes folyamatként indul zúdulásnak egy nagyobb hóréteg, ám az esetek döntő többségében személyek felelősek a lavinák kialakulásáért. Nem a kijelölt pályákon sportolókra kell ilyenkor gondolnunk, hanem a terepsíelőkre és -snowboardosokra, akik extrémebb kalandokat keresve letérnek a ratrakolt pályáról.

Sajnos sokszor nem sikerül felmérniük a lejtő meredekségét, a hóréteg állagát, illetve tapadását, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a jelzéseket – rosszabb esetben pedig nem is tudják, mit kéne figyelniük.
Az extrém terepre merészkedés nem feltétlenül jár együtt katasztrófával, azonban lényegesen több gyakorlatot és felkészültséget igényel, mint a kijelölt pályákon való lesiklás, sokan ráadásul tapasztalat nélkül vágnak bele, ami még inkább fokozza az amúgy is veszélyes sport kockázatát.

Mit tehetünk mi magunk, hogy elkerüljük a bajt?

Bejegyzésünkben a teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat Henry Schniewind, a Telegraph szakértőjének tanácsaiból, de felhívjuk a figyelmet, hogy:

A LEGTÖBB SÍBIZTOSÍTÁS NEM TERJED KI A KIJELÖLT PÁLYÁN KÍVÜLI SÍELÉSRE!

Így, ha ilyen terveink vannak a lejtőkön, minden esetben járjunk utána, mire terjed ki biztosításunk, és keressünk olyat, amelyik vállalja ezt a kockázatot! Természetesen magasabb díjra kell számítanunk, hiszen fokozott kockázatról beszélünk.

Jöjjenek hát a tippek, amiket érdemes betartani:

1. Tanuljuk meg az egyes lavinaveszély fokozatokat, mi mit jelent:
   

   

2. Figyeljük az előrejelzéseket – még a síelést megelőző estén!
3. Azonos érdeklődésű társakkal induljunk el - Utazzunk olyanokkal, akik hasonló kalandokat értenek szórakozás alatt, mint mi, így azonos terepen tudunk velük síelni, főleg, ha letérünk a kijelölt pályáról. Tartsuk a csoportméretet 3 és 5 ember között! Ha csak két ember tart együtt és az egyiküket baj éri, a másik egyedül marad, egyszerre kéne gondoskodnia társa mentéséről, valamint a segítségkérésről: szinte lehetetlen feladat. Azonban, ha több mint öten vagyunk, a csoport töredezetté válhat és a biztonsági kockázatok máris növekedhetnek.
4. Vigyük magunkkal a szükséges felszerelést - Ha elhagyjuk a pályát, az összes lényeges eszköznek velünk kell lennie: lavina-jeladó, -szonda és lapát, hogy 15 percen belül vagy annál rövidebb idő alatt eljuthassunk társunkhoz, ha megtörténne a baj, ugyanis 15 perc elteltével a hó alatt eltemetve gyorsan csökken a túlélés esélye.
5. Gyakoroljuk az említett biztonsági felszerelések használatát – végezzünk el évente egy 2-3 órás gyakorlati munkamenetet a biztonsági berendezések használatáról, és győződjünk meg róla, hogy társaink is hasonlóan cselekszenek – hiszen rajtuk múlhat túlélésünk!
6. Mentsük el telefonunkba a szükséges hívószámokat – A helyi mentőszolgálat és segélyvonal legyen azonnal elérhető!
7. Tervezzük meg az útvonalakat - Térképek, útmutatókönyvek és személyes tapasztalatok alapján, hogy ne kössünk ki váratlanul egy szakadék peremén. Figyeljük a figyelmeztető jelzéseket, ne veszítsük el éberségünket lesiklás közben!
8. Tanuljuk meg felmérni a lejtők szögének nagyságát – Fontos, hogy be tudjuk azonosítani a 30 fokos vagy annál nagyobb lejtőket – ugyanis itt fordul elő a lavinák többsége.
9. Kérdezzük a helyi szakembereket – a pályát felügyelő személyzet az egyik legmegbízhatóbb forrásunk az adott síterepet illetően.

Minden esetben tegyük meg, ami csak tőlünk telik, legyünk körültekintőek és ne csak magunkra, de társainkra is vigyázzunk lesiklás közben!

Ha terepsíelést tervez, keresse a terméktájékoztatók között az erre kiterjedő biztosításokat, az utasbiztosítás ajánlatok összehasonlításánál pedig a "kijelölt pályán kívüli síelés" megjelölést!

A biztosítás sem garancia arra, hogy segítséget kapnak a hóban rekedt magyarok

Ausztriában még mindig rendkívüli nehézségeket okoz a hó, van olyan hegyi település, amely jó esetben hétvégén szabadulhat ki. Az ott rekedtek a külügytől kérnek segítséget, mert úgy látják, a biztosítók sem készültek fel.

Az 1274 méteren lévő Hohentauernben rekedt olvasónk, Zsuzsanna, csak az ő szállásán 17 magyar ragadt. Zsuzsáék vasárnap indultak volna haza, de mire fölébredtek, már lezárták a településről kivezető mindkét utat, lavinaveszély miatt.

Azt mondja, annyira rossz az idő még mindig, hogy a helikopter sem tud felszállni a völgy fölé terepszemélre. Így viszont el sem tudják kezdeni berobbantani a havat. Továbbra is napi 20-30 centi hó esik – a völgyben 1,6, a hegyen 1,9 méter hó lehet –, a szél is erős. A polgármester folyamatos tájékoztatást ad – bár előre senki nem szólt nekik, hogy induljanak el szombaton –, becslése szerint hétvégén szabadulhatnak ki. A szálloda amúgy profin kezeli a helyzetet, a csomagárból is kedvezményt ad az ott rekedteknek.

A szállóban rekedt magyarok próbálták fölvenni a kapcsolatot a magyar nagykövetséggel, a konzuli osztálytól azt a választ kapták, hogy vészhelyzet állt elő, egyeztettek a polgármesterrel, de ugyanazt az információt kapták, mint a bent rekedtek. Azért keresték meg a nagykövetséget, hogy megtudják, mit tesznek a kint rekedt magyarok érdekében, hozzájárulnak-e a kint tartózkodás extra költségeihez vagy fölveszik-e a kapcsolatot a biztosítótársaságokkal. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy ilyenkor mit tudnak tenni, de egyelőre nem kaptunk választ.

Egy magyar csapatot egyórás mentőakcióval tudtak kimenekíteni egy stájerországi síterepről. A Kleine Zeitung írt arról, hogy a 64 magyar többsége iskolás csoportok tagja volt.

Beszéltünk olyan magyarral is, akinek segítség nélkül sikerült ugyan eljönnie, de nagyon rosszul élte meg családjával az extrém időjárási helyzetet. Dóra Nockbergen volt, már kifelé menet balesetekbe futottak bele, a szállás előtt egy kocsi és a ratrak is árokba borult, a sok tűzoltótól alig fértek el a szakadék mellett.

"Sokan alig bírtak felmenni, rengeteg embernek tönkrement a hólánca, láttunk olyat is, hogy a komplett család kifűzte a cipőfűzőit, és azokkal kötötték vissza a hóláncot. 4 nap hóvihar, süvítő szél éjjel-nappal, sokszor 10 centire nem lehetett kilátni az ablakon. A gyerekek féltek, felnőttként néhány nap alatt kicsit beleőrültem a hangba."

Az időjárás-előrejelzés is használhatatlan volt, folyamatosan az idő javulását jelezte előre, holott egyre rosszabb lett minden. Többen megszakították a nyaralást és hazamentek, nehogy kint ragadjanak. A helyiek sem emlékeztek arra, hogy ennyi ideig küzdöttek volna az elemekkel.

Dóráék nem ragadtak kint a hó miatt, de a hazaút kalandos volt: "külön műsor volt, hogyan szálljunk be a kocsiba úgy, hogy az ne menjen tele hóval. A férjem odaparkolt a bejárathoz, kivártunk egy viszonylag szélcsendes percet, a gyerekeket bevágtuk hátulra, mi viszont már nem tudtunk beszállni, így visszarohantunk a hotelbe. A gyerekek egyedül voltak a hóviharban az autóban. Kivártuk a következő szünetet, rohanás a kocsiba, ezalatt a 10 másodperc alatt átázott a ruhánk."

Zsuzsanna azt tapasztalja, a biztosítótársaságok sem voltak felkészülve erre a helyzetre, "inkább arra számítanak, hogy az emberek hamarabb hazatérnek az útról, nem arra, hogy tovább maradnak". A saját biztosítójának assistance szolgálata azt ígérte, küldenek nyomtatványt, amely alapján majd elbírálják, milyen térítésben részesülnek. Ez a mai napig nem jött meg. Megkérdezte azt is, újrakösse-e a biztosítást, amely január 6-ig szólt, amire azt a választ kapta, hogy csak a visszaútra kell biztosítást kötni. Vannak olyanok is, akiket "lepattintott" a saját biztosítójuk.

Egyszerű oka lehet a lepattintásnak

A vis maior helyzeteket is megtérítheti a biztosító, feltéve, ha elég jó a csomag – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója. A közepesnél jobb csomagok már nyújthatnak fedezetet az ilyen rendkívüli helyzetekre, még ha nem is feltétlenül a teljes plusz költséget térítik meg.

"Vannak olyan helyzetek, amelyeket egyik biztosító sem biztosít, érdemes átnézni, mik vannak kizárva."

Ilyenkor számlával kell igazolni a kinntartózkodás plusz költségeit, ha valamiben kár keletkezett, az arról felvett jegyzőkönyvet is be kell mutatni, de nem árt fotót is készíteni ilyenkor, ami újabb bizonyíték a káreseményre. A biztosítóval érdemes mielőbb, 1-2 napon belül felvenni a kapcsolatot. Ilyen esetben, mikor tovább kell maradni, lehet új biztosítást kötni, de az – ezt a helyzetet nézve – a kötést megelőző lavina vagy havazás okozta károkra nem ad fedezetet, csak az újra.

Ha a biztosító elutasító az ügyféllel, annak az lehet az oka, hogy a biztosítási csomag valóban nem terjed ki erre a helyzetre. "Jellemzően nem az a baj, hogy a biztosító nem fizet, hanem az, hogy nem megfelelő a károsult biztosítása."

Egy utazás előtt érdemes átgondolni a kockázatokat, és annak megfelelően kiválasztani a csomagot. "Egy bécsi buszos kirándulásnál fölösleges extrém hegyi biztosítást kötni, de ha hegyek közé utazunk, tisztában kell lenni azzal, hogy néha előfordul lavina, extrém esetben helikopteres mentést kell kérni."

Németh azt mondja, az állam privát biztosítói kárrendezésbe nem avatkozhat bele, hiszen erről szerződés szól, annyit tehet, hogy "saját zsebből" fizet még, ha akar, vagy egyéb segítséget nyújt. Ez jellemzően a súlyos balesetek után, vagy rendkívüli egyedi esetben szokott előfordulni.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Vesse össze több biztosító különböző utasbiztosítási ajánlatát, majd az összehasonlítás után válassza ki az igényeinek megfelelőt! UTASBIZTOSÍTÁS AJÁNLATOK >>