Hogy biztosítsuk magunkat vulkánkitörés esetére?
Nincs külön utasbiztosítás a vis maior helyzetekre a biztosító társaságok portfóliójában, de ez nem jelenti azt, hogy az ilyen helyzetek kezelésére ne lenne megoldás. A mostani vulkánkitörés okozta légi káoszhoz hasonló esetekben -, miként tudják az utasok a leginkább mérsékelni az extrém körülmények okozta veszteségeket utazásuk során. Igaz, a "normál" utasbiztosítások terén is sok a lemaradásunk.
Az izlandi vulkánkitörés megbénította az európai légteret és ez bizony sok utazónak okozott a kellemetlenségek mellett anyagi veszteséget is. Mit lehet kezdeni a mostanihoz hasonló vis maior helyzetekkel - fel lehet-e készülni előre ezekre? A Privátbankár.hu körkérdése szerint igen: egy kis előrelátással és tervezéssel könnyen elkerülhetjük a kellemetlen élményeket utazásunk során, sőt a nehezebb szituációkban sem maradunk segítség nélkül.
Mi számít vis maior szituációnak?
Az utazási szerződésről szóló 281/2008(XI 28) kormányrendelet értelmében az utazásszervező felel az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő kárért, kivéve, ha a hiba sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködője tevékenységére nem vezethető vissza, tehát vis maior esetén - mondta el érdeklődésünkre a Neckermann utazási iroda ügyfélszolgálati vezetője, Kotmajer Adrienn.
"A vis maior olyan előre nem látható, el nem hárítható külső erő, amely az utazásszervező tevékenységén kívül keletkezik. Vis maior esetén az utasokkal kötött utazási szerződés teljesítése lehetetlenné válik. A lehetetlenné válás okáért egyik fél sem felelős, sem az utazási vállalkozó, sem az utas."
A légitársaságokat semmi sem kötelezi kártérítésre
Hogyan állapítja meg egy ilyen, extrém helyzetben a maga felelősségét egy légitársaság és milyen anyagi áldozatokat képes ezért hozni? Érdeklődésünkre a Malévnál elmondták, hogy a vulkánkitörés okozta légistop kezdetén a társaság felajánlotta a törölt járatok utasainak, hogy kapacitás függvényében április 30-áig díjmentesen átfoglalja repülőjegyüket egy későbbi járatra, illetve azon utasaiknak, akik az utazástól elállnak, visszatéríti a repülőjegy árát. Mint Hegedűs Ádám kommunikációs vezető a Privátbankárnak elmondta, az utasok - többek között ezért - nem is számíthatnak kártérítésre. Sőt, erre semmilyen jogszabály nem kötelezi a légitársaságokat, így a Malévet sem. Ugyanakkor a nemrég visszaállamosított társaságnál már a jegyfoglalás folyamatában is lehet útlemondásra is kiterjedő utazási biztosítást kötni a légitársaság biztosító partnerénél. "Ennek megkötését mindenképpen javasoljuk valamennyi utasunknak" - tette hozzá Hegedűs.
Hasonlóan járnak el az egyik legnagyobb itthon is működő fapados légitársaságnál. A Wizz Air szabályzata szerint "az útiterv megváltoztatása, a repülés megszakítása és elterelések" esetén "amennyiben az a Wizz Air kezdeményezéséből vagy egyéb forgalmi okból a szerződés módosításra kerül" elektronikus levélben értesítik az ügyfeleket. Ekkor lehetőség van az út lemondására a jegy árának visszatérítése mellett vagy a vásárló el is fogadhatja az új feltételeket. Fapados társaságoknál amúgy is gyakoribb, hogy az indulási vagy érkezési időpontok megváltoznak (adott esetben egy-két napot is csúszhatnak, bár ez ritkán fordul elő), a jó pár hónappal előbb megvásárolt jegy árát ilyenkor akár vissza is kérhetjük. Emiatt is kéri a Wizz Air az ügyfeleit, hogy kísérjék figyelemmel a társaság honlapját és a friss híreket.
Utazási irodák: arányos költségelosztás
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az utazásszervező és az utas között a szerződés - anélkül, hogy bármelyik fél elállna attól - megszűnik. Viszont még ebben az esetben is kötelessége az utazási irodának, hogy az utas segítségére legyen. De mit jelent ez pénzben kifejezve? Ilyenkor az irodát az elvégzett szolgáltatásért a díj arányos része illeti meg, viszont nem kötelessége kártalanítani a pórul járt utasokat (az is igaz, hogy az el nem végzett szolgáltatásokért felvett pénzből az iroda köteles visszaadni az utasra eső részt). Mint Kotmajer Adrienn kérdésünkre válaszolva elmondta, "az, hogy az utazási vállalkozó költsége mennyi, függ a szolgáltatók felé történő elszámolásoktól. Természetesen a költségmentes átfoglalásokat próbáljuk minden esetben elérni, de ez szintén nem tőlünk, hanem a szolgáltatóktól függ". Könnyen kerülhet tehát nehéz helyzetbe az, aki biztosítás nélkül vág bele egy utazásba, csakhogy vis maior esetében ez sem jelent megoldást. A Neckermannál elmondták: tudomásuk szerint egyetlen biztosító sem fizet ilyen esetben. De vajon így van-e ez, és ha igen, miért?
Kérdéseinkkel a Generali Csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosító (EUB) szakértőihez fordultunk. A biztosító tapasztalatai szerint ugyan növekszik azok száma itthon, akik biztosítás nélkül nem utaznak el, de még így is jóval a nyugat-európai arányok alatt vagyunk. "Ennek az is oka lehet, hogy a magyar utazók nagy része nincs tudatában a külföldön felmerülő költségeknek, pl. mert még Magyarországon sem ismeri az orvosi költségek, mentőszállítás valós árát, aminek pedig általában a külföldi ellátási és szállítási árak a többszörösét teszik ki." Az EUB szerint sokan nem gondolnak arra, hogy éppen azoknak az utazóknak kellene jó színvonalú - tehát aránylag drágább - biztosítást kötni, akik kevés pénzzel utaznak, hiszen az ő számukra sokkal megterhelőbbek, vagy eleve megfizethetetlenek a váratlanul felmerült többletkiadások (pl. egy súlyos beteg nem tud személyautóval hazautazni, mentőre van szüksége, ami többszázezer forint vagy mentőrepülőre, ami több millió), de a hozzátartozók szállása vagy a látogatás költsége is százezres nagyságrendű lehet.
Vis maior: van megoldás?
Mi a helyzet azonban a rendkívüli esetekkel, amikor senki sem tehető felelőssé a kialakult helyzetért? Az utazásokra vonatkozóan jelenleg jellemzően nincs olyan biztosítás, amelyben a biztosítók vállalnak szolgáltatást arra az esetre, ha természeti katasztrófa miatt törlik a légi járatot és emiatt nem tud elutazni az utas, ami nem is csoda - így az EUB szakértői -, hiszen ez egy nagyon ritkán előforduló esemény, amire aligha lennének hajlandóak az utazók jelentős díjat fizetni, viszont az esetleges kár rendkívül nagy tömegeket érint egyidejűleg, óriási kárösszeget okozva, tehát nem tipikus biztosítási kockázat. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a biztosító magasnak ítéli meg a kockázatokat, hanem arról is, hogy ilyen termékekre a magas ár miatt nem lenne kereslet.
"Vajon ki adott volna ki pénzt ezelőtt két héttel azért, hogy vulkánkitörés esetén törölt járata helyett a biztosító hazaszállítsa? Valószínű az lett volna az ügyfelek válasza, hogy a biztosító már megint olyasmiért akar pénzt kérni, ami itt Európában biztosan nem fordulhat elő..." - mondták el a Privátbankár.hu kérdésére válaszolva a biztosítónál.
A külföldön tartózkodó utasokra vonatkozóan létezik olyan szolgáltatás viszont, hogy valamely, az utazás helyszínén bekövetkező, az utasok testi épségét közvetlenül veszélyeztető váratlan esemény miatt a biztosító vállalja a váratlan hazautazás többletköltségeit, így pl. ha Izlandon lettek volna utasok a vulkánkitörés időpontjában, ők ezt igénybe vehették volna. Létezik tehát olyan termék - több biztosító portfóliójában is - amely megoldást jelenthet vis maior helyzetben. Sőt, a jelenlegi helyzetben sok biztosító felülbírálta eddigi gyakorlatát és lehetőséget adott kint tartózkodó ügyfeleinek a gyors szerződésmódosításra, hogy minél kevesebb ráfordítással tudjanak biztonságban hazaérni.
Milyen biztosítást válasszunk?
Az utasbiztosításoknál a legfontosabb az orvosi költségekre, mentésre és hazaszállításra vonatkozó szolgáltatás, mert ezeken a területeken merülhetnek fel a legnagyobb összegű kiadások. Európában legalább 4-6 millió forintos orvosi költség limitet célszerű választani, és a hazaszállításra is legalább 10 milliós fedezetet, hogy beleférjen egy esetleges mentőrepülős szállítás is! - tanácsolja az EUB az utazóknak. Európán kívül ezeknek a háromszorosa a minimum elvárás, mivel ott jellemzően (USA-ban pl. 3-4x) magasabbak az árak, és hosszabb idő telik el, amíg a beteg hazaszállítható állapotba kerül.
Belföldi utazásokra vonatkozóan is érdemes utasbiztosítást kötni, a biztosító ennek keretében is tud pl. mentőszállítást szervezni, közlekedési baleset esetén az autót hazaszállítani, a megrongálódott poggyászt kifizetni stb. - így az EUB.
Forrás: Privátbankár.hu
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
BIZTOSÍTÁSI HÍREK
A World Finance olvasóközönségének szavazatai alapján az Allianz Hungária Zrt. idén bekerült Magyarország 3 legjobb biztosítója közé, amelyek közül szakmai zsűri döntött arról, hogy ki kapja a legjobb biztosító társaságnak járó díjat. A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen a kvantitatív és kvalitatív válaszok alapján az Allianz Hungária Zrt. nyerte el a legjobb magyar General Insurance Company címet.
„A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen elnyert díjunk abban erősített meg, hogy folytassuk a digitalizációs és innovációs törekvéseinket. Számunkra kiemelten fontos az, hogy az Allianz Hungária név továbbra is egyet jelentsen a stabilitással és a megbízhatósággal. 2015-ben is folytattuk azt a munkát, hogy ügyfeleink igényeihez igazodó, kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsunk. A mobil POS bevezetése révén tanácsadóinknál egyszerűen, gyorsan és biztonságosan bankkártyával is lehet rendezni az első, az esedékes vagy akár a késedelmes díjat. Ha pedig ügyfelünk a telefonos ügyintézést részesíti előnyben, akkor a magyar biztosítási piacon elsőként az Allianznál élhet a telefonon keresztüli bankkártyás fizetési lehetőséggel. Megújult a honlapunk is, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy web-oldalunk minden platformon – a hagyományos számítógépek után már a rohamosan terjedő táblagépeken és okostelefonokon is – egységes megjelenésű, jól használható legyen, és dizájnjában, valamint webes megoldásaiban is megfeleljen a legújabb trendeknek” – mondta Kisbenedek Péter elnök- vezérigazgató.
(Forrás: Biztosítási Szemle)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
A nyugdíjasokra sózzák a legdrágább biztosítást, ők fizetik a legtöbb teljesen felesleges tételt: egy kényelmes városnézéshez néha a hegyi mentésre, vadvízi evezésre, légi katasztrófára és extrém sportra szóló kiegészítőket is megvásároltatják velük. Egy tájékozatlanabb nyugdíjasnak az átlagos napi 200-300 forintos utasbiztosítás helyett az ötször drágábbat adják el. Lakásbiztosításban is ennél a korosztálynál vannak a legkorszerűtlenebb feltételeket tartalmazó, régi, megsárgult szerződések.
Döbbenetesen drága biztosításokat varrnak időnként az idős emberek nyakába csupán azért, mert ezt a korosztályt a tájékozatlansága miatt könnyű sok mindenre rábeszélni – derült ki egy több hónapja tartó konzultációs sorozaton, amelynek hallgatósága rendre idősebb emberekből verődik össze. A szakértők számára is meglepő, milyen lehetetlen extrém és felesleges szolgáltatást sóznak a nyugdíjasokra egyes rámenős ügynökök, vagy a magas jutalékra hajtó utazási irodák képviselői közül jó néhányan. Egy kényelmes buszos városnézésre készülő idős embernek időnként hegyi mentésre, vadvízi evezésre, légi katasztrófára vagy éppen extrém sportra szóló drága kiegészítő tételeket is felszámolnak – számol be tapasztalatairól Németh Péter. A huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója rendszeres előadója a nyugdíjasok által szervezett fórumoknak, s az ott szerzett tapasztalatok alapján állítja, a 60-65 éven felüliek fizetik átlagosan a legdrágább, de nem feltétlenül a legmegfelelőbb biztosítást. Szerződéseik zöme sok felesleges tételt tartalmaz, ezért a tarifa is jóval magasabb az átlagosnál: a napi 200-300 forintos díjnak az ötszöröse, 1000 – 1500 forint is lehet. Ez olyan döbbenetes tapasztalat, amely a szakembereket is mellbe verte – összegezte Németh, aki szerint az idős embereket meg kell tanítani biztosítást kötni, különben „ingük, gatyájuk” is rámegy a gondoskodásra. A CLB erre vállalkozott a nyugdíjas fórumokon való konzultációkkal, ingyenes országos roadshow-val. Listát is készítettek arról, hogy mire kell figyelni a szerződés aláírása előtt, s figyelmeztetnek a legfontosabbra: ne fogadják el az első és egyetlen biztosítói ajánlatot, hanem kérjenek összehasonlító táblázatot, hogy legalább 5-6 cég szolgáltatási- és árajánlatából választhassanak – hívja fel a figyelmet a szakértő. És ha már végképp meddő az oktatási kísérlet, akkor a fórumok résztvevőinek az alkusz maga köti meg a személyre szabott legjobb, vagy legolcsóbb biztosítást, erre az elmúlt hónapokban száznál is többen kérték őt.
„Móresre kellene tanítani a túlbuzgó ügynököket”
Németh ugyanakkor úgy véli, a túlságosan magas díjakon értékesítő ügynökök és egyes utazási irodák túlbuzgó képviselőit is „móresre” kellene tanítani, hogy ne adjanak el teljesen felesleges tételeket, például egy utasbiztosításban valakinek csak azért, mert tájékozatlan nyugdíjas. Ez a korosztály eleve hátránnyal indul, mivel alig használja az internetet, a legtöbb nyugdíjas még mindig csak papír alapon képes biztosítást kötni, és többnyire készpénzben fizet. Ezek mind olyan okok, amelyek miatt csak a jóval drágább ajánlatok között válogathatnak, sok biztosító ugyanis éppen az internetes, vagyis környezetkímélő, gyors szerződésekre ad kedvezményt.
Forrás: hirportal.clb.hu
Felesleges pénzkidobás az utolsó pillanatban útlemondás – storno - biztosítást kötniük már azoknak, akik a rossz útviszonyok miatt ma nem tudnak elindulni, például síelni. A szerződés ugyanis csak 10 nap múlva lép életbe, ráadásul az időjárási viszonyok miatti akadályoztatásra nem is nyújt fedezetet – figyelmeztet egy biztosítási alkusz cég, amelynél hajnal óta megugrott az ilyen típusú online köthető biztosítások száma.
Általános tévedés, hogy az utolsó pillanatban kötött biztosítás fedezetet nyújt a lemondott utazás költségeire, hiszen ennek is – mint minden biztosításnak – az előre gondoskodás a célja, nem pedig a már biztosan látható veszteség csökkentése. Hivatalosan az útlemondás, vagy storno biztosítást a szállások, utazások lefoglalásának napján kell megkötni. Ha pedig ez nem így történik, akkor a szabályzat szerint csak a megkötéstől számított tízedik napon lép életbe, és akkor is csak olyan esetekre érvényes, amelyekre előre biztosan nem lehetett számítani. Ráadásul ez a konstrukció éppen a kedvezőtlen időjárási körülményekre, vagy például a leggyakoribb esetekre, a gyerekbetegségek miatti útlemondásra nem is nyújt fedezetet.
Az útlemondás, vagy storno biztosításokkal azok járnak jól, akik időben kötötték, s valamilyen komoly ok – például haláleset, súlyos betegség, betörés, vagy elemi csapás – miatt maradnak le a már befizetett útról. A viszonylag drágán köthető kiegészítés fejében ugyanis a biztosító csak a pontosan meghatározott esetekben nyújt fedezetet. Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy még ezeket a szerződésben foglalt okokat is tudni kell igazolni abban az esetben, ha valaki igénybe veszi a speciális fedezetet. Adott esetben tehát csatolni kell a megfelelő orvosi igazolást, vagy a rendőrség, tűzoltóság jegyzőkönyveit is.
A szakértő kiemeli: az egyéb okok miatt történő útlemondás nem minősül biztosítási eseménynek, vagyis a kedvezőtlen hóviszonyokra történő hivatkozás, vagy a munkáltató által ki nem adott szabadságra nem nyújt térítést.
Németh szerint ebben a helyzetben egy jó utasbiztosítás – amit viszont az utolsó pillanatokban, az indulás előtt is meg lehet kötni – az egyetlen garancia a különféle káresetekre. De mindennél fontosabb a megelőzés, s az a legbiztosabb, ha mindenki gondosan tájékozódik, és veszélyes időjárási körülmények között nem indul el hosszabb útra.
Forrás: hirportal.clb.hu
Nem a Forma 1-es pilóta, Michael Schumacher az egyetlen, aki veszélyes, pályán kívüli területre tévedt síelés közben, egyre többen kifejezetten kockázatos „szűz” terepet keresnek a lesikláshoz – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Ez a módszer extrém sportnak minősül, a biztosítók is külön kategóriaként kezelik. A magyarok mégis biztosítás nélkül kockáztatnak az alattomos buckákkal, sziklákkal nehezített területen, gyakran még a gyerekeiket is ilyen körülmények között tanítgatják. Egy baleseti ellátás több tízmillió forintra is rúghat külföldön, amit akkor is meg kell fizetni, ha nincs rá biztosítási fedezet.
Extrém sportként nyilvántartott külön kategória a biztosítóknál a világhírű autóversenyző, Michael Schumacher baleste kapcsán elhíresült pályán kívüli síelés, mégis egyre többen vágnak neki a vadregényes terepeknek. Pedig életveszélyes, biztosítási szempontból is kiemelten kockázatos a szűz hó alatt lapuló szikladarabok, buktatók, gödrök és fák között, minden biztonsági ellenőrzést nélkülöző körülmények között siklani, mégis sokan még a gyerekeket is itt tanítgatják sílécen maradni – írja közleményében a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
A cég szakértői döbbenten tapasztalják, hogy az extrém sport hódolóinak csupán elenyésző része köt megfelelő biztosítást, többségük mindenféle kártérítési garancia nélkül vág neki a hegyeknek. Ez a megmagyarázhatatlan felelőtlenség is azt bizonyítja, hogy a magyar turisták még mindig nem hiszik el: egy külföldön, a hegyek között történt baleset ellátása több tízmillió forintba is kerülhet – szögezi le Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. Még egy egyszerű csonttörés is százezrekre rúghat, ha hegyi mentésre, netán helikopteres szállításra is szükség van. S akkor még nem kalkuláltunk egy súlyos sérülést, életmentő műtétet, rehabilitációt, a családtagok kiutaztatását, a beteg hazaszállítását, s az itthoni utókezelések miatti munkából való kiest – sorolja a szakember azokat a tételeket, amelyek miatt a külföldi zavartalannak indult kikapcsolódás egy „átlagkeresetű” magyar számára megfizethetetlen, több tízmillió forintos költséggel zárulhat..
A CLB-nél összevetették 25 biztosító ajánlatából azokat, amelyeket kifejezetten a pályán kívül síelők számára állítottak össze, s meglepő eredményre jutottak: már egy kellemes osztrák hüttében naponta legurított sör áráért is százmilliós, sőt akár korlátlan értékű kártérítést vásárolhatnának maguknak a magyarok. Van olyan csomag, amely naponta alig több, mint ezer forintért felső értékhatár nélkül állja a baleseti orvosi ellátási költséget, a betegségből adódó sürgősségi beavatkozás díját, a hegyi mentést, a helikopteres és a mentőautós szállítást, a beteg hazafuvaroztatását és számos olyan több millió forintos tételt, amelyek miatt a végösszeg a csillagos ég is lehet.
Fele ekkora díjért, vagyis naponta alig 500 forintért jóval kisebb a vállalási felsőhatár, de még ez is több, mint amit a legtöbb magyar turista ki tudna fizetni. Ebben a kategóriában korlátlan helyett 3 millió forint az orvosi beavatkozás felső határa, s nincs benne a hegyi mentés, a helikopteres szállítás sem, holott ezek legalább annyira költségesek, mint a kezelések, s a hazaszállítás költségéből korlátlan helyett 2 és félmillió forintot vállal be a biztosító. A balesetből adódó rokkantságra a napi ezer forint körüli biztosítási csomag akár 11 millió forintos kártérítést is garantál, az olcsóbb konstrukció viszont erre az esetre mindössze 1 milliót fizet, de ezeken kívül is számos különbséget találhatnak a síelni készülők az ajánlatok között, ha végre eljutunk oda, hogy általános lesz a szállásfoglalással együtt a biztosítás kötése is. Ez azonban hazánkban még mindig nagyon messze van az ideálistól, sőt az utóbbi időben némileg mintha vissza is esett volna a kötések száma. Németh szerint erre részben az online szállásfoglalások elterjedése a magyarázat: az utazási irodákban némi jutalék fejében legalább felhívják a figyelmet, sőt meggyőzik a turistákat a biztosítás fontosságáról. Az önjáró szállásfoglalással tehát kiesett ez a meggyőző fázis, jó lenne, ha biztosítás megkötése is annyira fontos automatizmus lenne elindulás előtt, mint a szállásfoglalás – összegzi Németh.
Forrás: hirportal.clb.hu
Nagyot bukhatnak most azok, akik Egyiptomba készültek, itthon ragadtak és nincs utasbiztosításuk. Márpedig a magyarok fele még mindig így utazik. Az elmúlt napok eseményei, vagyis a túlzott kockázat miatt a hazai biztosítók fontolgatják, Egyiptomot is felteszik arra a „tiltólistára”, amelyen azok az országok vannak, ahová itthon nem lehet utasbiztosítást kötni.
Mivel Magyarország befagyasztotta az egyiptomi utakat, ezrek kényszerülnek lemondani a nyár végére vagy az utószezonra tervezett nyaralásról. Az utazási irodák ígérik, visszaadják a befizetéseket, ám azt kevesen tudják, hogy kártérítés is jár azoknak, akiknek van már érvényes utasbiztosításuk – hívja fel a figyelmet Németh. Az igazgató szerint azonban ez a kedvező konstrukció legfeljebb csak a károsultak felét érinti, ugyanis általában ez a biztosítási arány. Németh döbbenetesnek tartja, hogy még mindig tízezrek utaznak külföldre mindenféle pénzügyi garancia és védelem nélkül, kockáztatva, hogy egy esetleges orvosi kezelés több százezer forintos költségével térnek haza. Évente tucatnyi magyar turista kerül külföldön is kórházba, a kezelés költsége elérheti az egymillió forintot is. A biztosító ezt kifizeti, de akinek nincs szerződése, annak magának kell kiegyenlítenie a számlát. A fizetés elől senki nem bújhat el, évek múlva is behajtják.
Forrás: hirportal.clb.hu