Erre érdemes figyelni síeléskor: milliókkal is beljebb lehetünk
2021-ben a novembertől március végéig tartó síszezonban már 587 ezer magyar kereste fel a legnépszerűbb európai sípályákat; a tavalyelőtti évben pontosan 40 ezerrel több honfitársunk csatolta fel a sílécét vagy a snowboardját, mint a 2017-es szezonban – derül ki Laurent Vanat svájci gazdasági elemző évente megjelenő, a nemzetközi síturizmusról készített tanulmányából. A becslések szerint a hazai síelők és snowboardozók több mint kétharmada köt utasbiztosítást, ráadásul az óvatosság most különösen indokolt: a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis a biztosító átlagosan harmadával többet, mintegy 200 ezer forintot fizetett ki idén a síbiztosítással rendelkező károsultak számára. Egy extrém síbaleset költsége azonban akár duplájára, közel 4 millió forintra is drágulhatott.
Az elmúlt egy évben felpörgő infláció a síbiztosítások piacát sem kímélte. A tavalyi szezonban az UNION Biztosító átlagosan 150 ezer forintot fizetett ki a síelés során megbetegedő vagy balesetet szenvedő ügyfelek ellátására, illetve a különböző anyagi károkra (például a poggyász vagy sífelszerelés eltűnésére vagy az autó meghibásodására), addig a biztosító legfrissebb statisztikái szerint
AZ IDEI SZEZONBAN MÁR 50 EZER FORINTTAL TÖBBET, ÁTLAGOSAN 200 EZER FORINTOT TELJESÍTETT AZ UNION MINDEN EGYES KÁRBEJELENTÉS UTÁN.
Az egyes esetek között persze milliós különbségek is lehetnek, és időnként még ennél is nagyobb volt az infláció mértéke.
„Ausztriában például extrém áremelkedésekkel találkozhatunk: az a helikopteres mentés, ami 2019-ben még 4 ezer euró, azaz mai árfolyamon mintegy másfél millió forint volt, az idén februárban már 8-10 ezer euróba, azaz akár közel 4 millió forintba is kerülhetett. Nyugati szomszédunknál a magánellátók is drágultak 2019-hez képest, igaz, az előbbinél kisebb mértékben, mintegy 25-30 százalékkal – mondta Szabó Tamás, az UNION utasbiztosítási üzletágának vezetője. – Amennyiben nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyánk – és azt kiegészítő síbiztosításunk –, különösen drága hely Ausztria: egy járóbeteg-ellátás 500-700 euróra, míg egy műtét átlagosan 16 ezer euróra rúg.”
Erre érdemes figyelni a legnépszerűbb síterepen
A magyar síelők és snowboardozók körében Ausztria a legnépszerűbb, amit Olaszország, Szlovákia, Franciaország pályái követnek, és mostanában kezd népszerűvé válni Szlovénia is. Ausztriában jellemzően állami ellátók üzemelnek a sípályák mellett, ezek kisebb összegű – 500 euró alatti – ellátások esetén az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) részesítik előnyben, ezért az utasbiztosítás mellett érdemes ezt is magunknál tartani.
„Nyugati szomszédunknál azonban a helikopteres mentés sok helyen magánkézben van, ami miatt gyakran indokolatlan esetben is így viszik le a síelőket a hegyről. Nemrég például egy fiatal fiúnak leesett a vércukra a sípályán, a magánszolgáltató helikoptere pedig 5500 euróért (mintegy kétmillió forintért) vitte le a hegyről, hogy adjon neki egy kólát és egy szelet csokit. Egyre gyakoribb az is, hogy a sízők a pályák hivatalos zárása után, utolsó csúszásként eltévednek. Egy ilyen esetben a sífelvonót üzemeltető társaság akár több százezer forintot is elkérhet azért, hogy a bajba jutott síelőt lehozza a hegyről” – fogalmazott Szabó Tamás.
Franciaországban a komolyabb sérülések esetén állami intézmények látják el a sérülteket, tehát ott is hasznát vehetjük az EEK-nak, viszont az ellátás költsége 30 százalék önrészt tartalmaz, amit csak az utasbiztosítás fedez. Szlovákiában pedig idén jelentek meg a síterepek mellett a magánellátók, amelyek nem fogadják el az EEK-t, ráadásul északi szomszédunknál a költségek nemzetközi viszonylatban is igen magasak.
Súlyos összegek vándorolhatnak ki a zsebünkből, ha nincs biztosításunk. De mit fizethetnek a biztosítók akkor, ha van?
Ha a hüttéből a (magán)kórház felé lejt a pálya...
Egy súlyosabb sérülés esetén például egy Ausztriában – gyakran a már említett magánszolgáltatók által – elvégzett helikopteres mentés díja 3-4 millió forint, de még a mentővel vagy a motoros szánnal történő szállításra is kifizethet a biztosító kétszázezer forintot.
Az UNION Biztosítónál az egyik legnagyobb biztosítási kártérítés a január–márciusi időszakban heti 4-8 alkalommal előforduló kórházi sürgősségi ellátás (például egy válltörés vagy egy térdsérülés után); az egyik korábbi szezonban egy felkartörés miatt elvégzett azonnali műtétre 17 ezer eurót, azaz több mint 6 millió forintot fizetett ki erre a biztosító a magánellátó részére.
A Magyarországra történő hazaszállítás díja körülbelül 300 ezer forint.
A sípályán is kell a kgfb
Idén januárban nagy visszhangot váltott ki itthon, hogy a hírek szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arra figyelmezteti az Olaszországba készülő síelőket, hogy ne utazzanak felelősségbiztosítási kiegészítés nélkül, mert az olasz síterepeken 2022. január 1-jétől bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. A legtöbb síbiztosítás azonban már tartalmaz felelősségbiztosítást.
Ugyanis nemcsak elszenvedői, de okozói is lehetünk egy síbalesetnek, ebben az esetben pedig előfordulhat, hogy valaki megsérül miattunk. Ekkor ugyanúgy anyagi felelősség terhel minket, mint ha vezetés közben okozunk balesetet. Erre az esetre találták ki a felelősségbiztosítást, amely a kgfb-hoz hasonló.
Ha elveszítjük a kütyüt, vagy megsérül a felszerelés
A téli sportok nem tartoznak a legolcsóbb hobbik közé: a sí- vagy snowboard-felszerelés a lécektől a védőeszközökön át a kiegészítőkig és a ruházatig simán belekerül több százezer forintba. Ráadásul a legtöbben már ki se teszik a lécüket a pályára különböző műszaki cikkek – mobiltelefon, GoPro fejkamera vagy akár egy táblagép – nélkül. Ha a saját vagy bérelt felszerelést, ruházatot vagy a nálunk lévő műszaki cikket valamilyen kár éri – például egy síbalesetben megsérülnek, vagy az utazás alatt ellopják őket –, a megfelelő síbiztosítás ezekre is fizet.
Ha előbb véget ér, vagy el sem kezdődik a síszünet
A gyerekkel utazók jól tudják, hogy a régóta várt szabadság akár az utolsó pillanatban is meghiúsulhat, vagy előbb véget érhet – egy betegség vagy egy baleset miatt. Az útlemondás-védelmet is tartalmazó síbiztosítás azonban kártalanít minket, így nem bukjuk el a síbérletre vagy a szállásra kifizetett több száz eurót. Arról nem is beszélve, hogy rajtunk kívül álló ok – például az extrém időjárás vagy a lavinaveszély – miatt a sípálya üzemeltetője lezárhatja a pályát, az útlemondás-védelmet is tartalmazó síbiztosítás azonban ekkor is kártalanít.
Ha cserben hagy az autó
Az is előfordulhat, hogy útban a sípálya felé balesetet szenvedünk, vagy lerobban az autónk. Az autó assistance birtokában ilyenkor a biztosítónk megszervezi és fizeti helyettünk többek között a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, a csereautó bérlését vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.
Pár perc alatt lehet biztosításunk
Az utasbiztosítást okostelefonon vagy tableten is pár perc alatt megköthetjük, akár indulás előtt is. A biztosítás pedig azonnal érvényes, miután bankkártyával kifizettük a díját. Mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy
A BIZTOSÍTÓ MINDIG A KONKRÉT UTASBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN FOGLALTAK SZERINT TÉRÍT, EZÉRT AZ ÁLTALUNK VÁLASZTOTT CSOMAGTÓL, AZ UTASBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKTŐL FÜGG, HOGY PONTOSAN MIRE ÉS MILYEN ÖSSZEGBEN TERJED KI A BIZTOSÍTÁSUNK.
forrás: index.hu
CLB TIPP: A CLB utasbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja az utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
BIZTOSÍTÁSI HÍREK
Erre figyeljen, ha síelni megy
Kezdődik a síszezon, érdemes azonban mindenekelőtt utasbiztosítást kötnünk, nem árt ezen belül a felelősségbiztosításra is gondolni – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége.
A két ünnep közötti időszak egyre több embernek a síszezon kezdetét jelenti. Ám ilyenkor történik a legtöbb baleset is a havas pályákon. Ha a megelőzésben nem is, de az anyagi gondok enyhítésében sokat segíthet a megfelelően megválasztott utasbiztosítás – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A több éves statisztikák alapján Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban. Különösen veszélyesnek számít a szezon kezdete, amikor a legtöbben felkészületlenül, rossz kondícióban csatolják fel a léceket, és esetleg a hüttékben is túl sok időt töltenek. Mivel a legnépszerűbb síterepnek idehaza továbbra is az osztrák lejtők számítanak, ezért nem árt az emlékezetbe idézni, hogy Ausztriában egy szános mentés körülbelül félmillió, egy helikopteres pedig egy-kétmillió forintba kerül, s a kórházi napidíj akár több százezer forint is lehet.
Nem elég az Európai Egészségbiztosítási Kártya
Sokan biztonságban érzik magukat azáltal, hogy a baleseti ellátáshoz kiváltották az EU-ban érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK). Ám baj esetén gyakran azzal kell szembesülniük, hogy a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, és csak az adott ország állami betegbiztosítottjai számára előírt szolgáltatásokra terjed ki. Így többek között nem állja a hegyi mentés költségét, vagy a kórházban eltöltött idő után esetlegesen fizetendő önrészt sem, amelynek összege – Ausztriánál maradva – meghaladja a napi hét eurót.
Ilyen esetekben lehet nagyon hasznos, ha van utasbiztosításunk. „Általában a biztosítók a síelést, sokan a snowboardot is, az alapbiztosítás részeként helyezik el” – összegez Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Mivel azonban a hazai utasbiztosítási piacon több mint egy tucat szereplő van jelen, több közvetítő közreműködésével, így érdemes összehasonlítani, hogy melyik termék mire nyújt fedezetet. Mindez kényelmes módon, online is megtehető, s maga a biztosítás is intézhető ily módon. Csak arra kell figyelni, hogy még az indulás előtt, tehát külföldi út esetén a magyar határ átlépése előtt megkössük a szerződést, mert különben az nem érvényes. Érdemes ellenőrizni, hogy helikopteres mentés van-e az adott módozatban, s annak összege limitált-e. Ugyanez igaz a kórházi költségekre és az ellopott, vagy elvesztett felszerelésre is. Nem árt, ha szükség esetén tolmácsot is biztosít a társaság.
Fontos a felelősségbiztosítás
Egyre kiemeltebb jelentőségűvé válik az is, hogy a felelősségbiztosítás is része legyen a szerződésünknek. Amennyiben ugyanis mi okozunk másoknak kárt vagy balesetet, azért perelhetőek vagyunk, s a károsultak egyre gyakrabban élnek is a jogaikkal. Pervesztesként pedig meg kell téríteni a közvetlen anyagi károkon túl adott esetben a munkából való kiesés miatt elmaradt jövedelmet, az eljárási költséget, valamint a jogi képviselet díját is. Így szerencsétlen esetben több millió forintos nagyságrend is könnyen összejöhet – írja a Mabisz.
Külön probléma, ha úgy szenvedünk balesetet, hogy elhagytuk a kijelölt pályát. Ilyenkor a térítésből a legtöbb biztosító ki is zárhat bennünket. „Ha valaki pályán kívül akar síelni, akkor mindenképpen érdemes extrém sportokra érvényes biztosítást kötni, amely ennek a kockázatát is fedezi” – emeli ki Horváth Péter. Míg egy átlagos biztosítás költsége napi háromszáz és ezer forint között van (az utóbbi árfekvésen már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezhetjük az egészségügyi ellátásokat), addig a free ride hívei is tudnak már napi 1300 forint körüli áron megfelelő terméket találni.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Külföldi síelés előtt gondoljon az utasbiztosításra is! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás nélkül el se induljunk!
Akár 10 százalékkal is nőhetett a magyarok utazási kedve az elmúlt egy évben, amit az utasbiztosítások számában is megmutatkozhat - közölte a Magyar Biztosítók Szövetségének Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Horváth Péter kifejtette: a szövetségnek nincsenek adatai arról, egy-egy téli szezonban hányan szenvednek balesetet a téli sportolásra utazók közül.
A biztosítás kiválasztásának figyeljünk a módozatra - hívta fel a figyelmet Mabisz Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.
„Általában a biztosítók a síelést, sokan a snowboardot is, az alapbiztosításba elhelyezik kockázatban. Meg kell nézni, hogy helikopteres mentés van-e az adott módozatban, valamint hogy annak összegszerűsége limitált-e.”
Horváth Péter jelezte, ha síelés közben valakinek kárt okozunk, és rendőrségi, bírósági ügy lesz, komoly kártérítést fizethetünk, ezért fontos, hogy felelősségbiztosítás is legyen a kiválasztott biztosítási módozatban.
A szakértő elmondta, arról nem gyűjtenek adatot, hogy pontosan hány káresemény történik, a KSH legfrissebb adatai azonban azt mutatja, hogy jelentősen, 9-10 százalékkal növekedett a magyarok utazási kedve a tavalyi év hasonló időszakához képest.
„Ennek többsége egynapos utazásokból áll, de a többnapos utazások száma is több mint 2,5 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. Ez nagyon örvendetes, különösen a tavalyi tragikus események fényében, amelyek kicsit visszafogták a turizmust, de úgy tűnik, idén ez rendeződött.”
Ezzel párhuzamosan a biztosítások száma is valószínűsíthetően emelkedett – tette hozzá a Mabisz Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.
Forrás: www.inforadio.hu
A pórul járt utasok nem kaphatnak kártérítést
Nagyon úgy nézett ki, hogy az egyik legnagyobb légitársaságnál sztrájkot tartanak az ünnepek előtt, ami által az utasok semmilyen kártérítésre nem tarthattak volna igényt.
A sztornóbiztosítás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor légiforgalmi sztrájk miatt törlik az utasok járatát – mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége utasbiztosítási tagozatának elnöke. Horváth Péter hozzátette: az előre megkötött biztosításokat az indulás előtt vissza is adhatják vagy új időpontra tehetik át.
Az utasbiztosítás esetén az indulást megelőző 24 órában lehet visszakapni a biztosítás összegét ugyanazon a helyen, ahol a biztosítást kötötték.
Sztrájk esetén tehát nem lehet kártérítést igényelni, hanem ugyanarra az útra lehet egy másik időpontra áttenni a repülőutat.
Nem sokan múlott
Nagyon úgy nézett ki, hogy az egyik legnagyobb légitársaságnál sztrájkot tartanak az ünnepek előtt. A munkavállalók kiszolgáltatottságán sokat spórolt a Ryanair, azzal, hogy a cég nem volt hajlandó a szakszervezetekkel tárgyalni, és minden pilótával egyenként állapodtak meg a fizetéséről és munkafeltételekről, nagyon sokat spórolhatott a légitársaság.
Ebből lett elege a pilótáknak, ezért péntek délutánra sztrájkot hirdettek, amelyhez több más légitársaság dolgozói is csatlakoztak volna, az ír pilótaszakszervezet valamikor a karácsony előtti héten akarta tiltakozásképpen a földön tartani a cég gépeit, és sztrájkkal fenyegetőztek a német, spanyol és portugál pilóták is. A cég így végül megadta magát, és bejelentette, hogy hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel.
Forrás: www.inforadio.hu
Téli nyaralás: egzotikus országok, különleges veszélyek
Leggyakrabban gyomorpanaszok és balesetek miatt szorulnak orvosi vagy kórházi kezelésre az egzotikus országokba utazók - mondta az InfoRádióban a Mabisz Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Horváth Péter hozzátette, egzotikus országokba látogatáskor közép- vagy felső kategóriás biztosítás megkötése javasolt.
Egzotikus országba hosszabb repülőút után érkezünk, már közben, majd érkezés után lehetnek kisebb-nagyobb problémák, az időeltolódás okozhat különféle zavarokat – mondta a Mabisz Utasbiztosítási Bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy ezekben az országokban eltérőek az étkezési szokások, nem jól megmosott gyümölcs vagy akár jégkocka is okozhat gyomorrontást.
„Ez megkeserítheti a nyaralást.”
Horváth Péter jelezte, az egzotikus országokban általában csak meghatározott kórházakba lehet külföldi beteget szállítani.
„Általában alapítványi vagy amerikai érdekeltségű gyógyintézményekbe kerülnek a beteg utasok, ezek azonban lényeges magas költséghányaddal rendelkeznek egy műtét vagy baleseti ellátás során, mint ahogy azt az átlagturista gondolja.”
Biztosítás hiányában mindent: a vizitet, az ellátást és a felírt gyógyszert is az utasnak kell fizetnie – hívta fel a figyelmet a Mabisz Utasbiztosítási Bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy Thaiföldön például gyakori a kéz-, lábtörés, mert mopedet bérelve az utasok nem gyakorlottan közlekednek.
„És általában jellemző, hogy nem nagyon figyelnek a gyalogos közlekedésre sem.”
Horváth Péter elmondta, minden biztosítónak van egy call centere, ahol éjjel-nappal, magyar nyelven segítenek a bajba jutott utasnak, orvost, mentőautót küldenek, intézik a kórházi ellátást, mindezt úgy, hogy a biztosító a költségeket már a felmerüléskor átvállalja.
Forrás: www.inforadio.hu
Mennyibe kerülne, ha a Mikulás mindenre biztosítást kötne? Kiszámoltuk
Év végén a világ minden pontján gyermekek milliói várják, hogy – kinek-kinek a helyi szokások szerint – ajándékokkal halmozza el őket a Mikulás.
Kétség nem fér hozzá, hogy a jó öreg ősszakállúnak van a legnehezebb dolga, amikor mindössze néhány hét alatt kell bejárnia a világ minden szegletét. Egy londoni brókercég ezen felbátorodva kiszámolta, mennyibe kerülne, ha a Mikulás – minden eshetőségre felkészülve – biztosítaná magát.
A 200 krampusz után fizetett munkáltatói felelősségbiztosítás, a nyolc rénszarvas állatbiztosítása, a 65 év felettieknek köthető utasbiztosítás, a „kéménybúvárkodáshoz”, a „tetőugratáshoz” szükséges extrém sport biztosítás, az esetlegesen megrongálódó kémények, betört ablakok miatti felelősségbiztosítás, a szánra kötött különleges járműbiztosítás, a lopás- és tűzkár elleni védelem, a játékok, virgácsok, csokik tárolására szolgáló hatalmas raktár biztosítása a sok-sok ajándék bebiztosításával együtt meghaladná a 27 millió angol fontot. Ha pedig előadóművészként a jellegzetes „ho-ho-ho” nevetést is szeretné megvédeni, az összeg ennél is magasabb lenne.
Forrás: www.blikk.hu
Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.
Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.
A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.
Forrás: www.inforadio.hu
KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok
Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, - leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást - kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.
Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.
A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.
Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.
Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.
A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.
Minden második ember - 49 százalék - szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.
A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
A magyarok fele utasbiztosítás nélkül utazik
Közeledik az október 23-i hosszú hétvége és az őszi szünet. Egyre többen terveznek rövid kiruccanást ezekre a napokra, ugyanakkor a kiutazóknak csupán kevesebb, mint a fele köt utasbiztosítást. Ha biztosítás nélkül utazunk külföldre, komoly anyagi kockázatot vállalunk – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Ebben az évben az őszi iskolai szünet október utolsó napjaiban kezdődik, de október 23-a hétfőre esik, így egy három napos hosszú hétvégének örülhetünk. A statisztikai adatok alapján egyre többet utazunk külföldre: 2017 első félévében 8,1 százalékkal több napot töltött külföldi utazással a hazai lakosság, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. 2016 első félévében 4,749 millió napot töltöttünk külföldön, 2017 ugyanezen időszakában 5,134 milliót.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első félévében 14 százalékkal emelkedett a több napos kiutazások száma, és ezek 89 százaléka turisztikai céllal történt.
A turisztikai célú egynapos kiutazások 84 százaléka a szomszédos országokba, Ausztriába vagy Szlovákiába irányult. A több napos turisztikai célú utazások 80 százaléka is az Európai Unió valamely országába, leginkább Olaszországba, Horvátországba, Csehországba, valamint Franciaországba, Spanyolországba és Németországba történt.
A hosszú hétvégéken a legkedveltebb célpontok az európai nagyvárosok, közülük is leginkább Prága, Varsó, Róma, München és Berlin. Sokan kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), de azzal nincsenek tisztában, hogy az EEK az „egyenlő elbánás elve” alapján azokat az ellátásokat nyújtja ingyenesen, amelyek és amilyen mértékig az az ottani állampolgárok számára is elérhető.
Több EU-tagországban önrészt kell fizetni az orvosi ellátásokért, és a gyógyszerek árát sem fedezi a kártya. Lényeges különbség az EEK és az utasbiztosítások között, hogy míg az EEK csak állami, vagy az állammal szerződéses viszonyban álló kórházban, egészségügyi intézményben biztosít ellátást ingyenesen, az utasbiztosítás a magán egészségügyi ellátó helyeken igénybe vett szolgáltatásokat is téríti.
A hazai utasbiztosítási piac lassan ugyan növekszik, de a becslések szerint még mindig csupán a kiutazók 45-50 százaléka köt utasbiztosítást, mielőtt átlépné az országhatárt.
Továbbra is komoly problémát jelent, hogy a hazai lakosság számára még mindig nem magától értetődő, hogy egy külföldi utazás előtt utasbiztosítást kell kötni, legyen az akár egy vagy több napos utazás – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Baleset, betegség, vagy a poggyász eltűnése, illetve késése esetén a biztosítók nemcsak hogy fizetik a költségeket, a szerződésben rögzített összegig, hanem assistance szolgáltatásuk segítségével 0-24 órában, magyar nyelven segítséget is nyújtanak bajba jutott ügyfeleiknek.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
7 hiba, ami elronthatja az utazást - ezekre figyeljen, hogy felhőtlen legyen a pihenés
Mindannyian türelmetlenül várjuk a szabadságot, még akkor is, ha idén már csak néhány napunk maradt a pihenésre.
Éppen ezért tegyünk meg mindent azért, hogy ez az időszak valóban felhőtlenül teljen. Nézzük meg azokat a gyakori hibákat, amelyek miatt kellemetlen emlékeink maradhatnak az utazásról.
1. Ragaszkodunk az eredeti elképzeléseinkhez
Helyette: Legyünk rugalmasak!
Ha például rossz az időjárás, akkor nincs mese, változtatni kell a terveinken. Emellett bárhová is megyünk, mindig hagyjunk elég időt a pihenésre. Ha túl sűrű programot szervezünk, aminek esetleg nem érünk a végére, akkor úgy érezzük majd, hogy befejezetlen maradt a szabadságunk.
2. Túl sok és nehéz csomagot viszünk
Helyette: Csak a legfontosabb dolgokat vigyük magunkkal!
Gondoljuk át, hogy valóban mire lesz szükségünk. Miután bepakoltunk, ismét ellenőrizzük a csomagot – esetleg kérdezzük meg a család többi tagját is, – meglátjuk, még mindig akad egy-egy olyan holmi, amelyet nyugodtan otthon hagyhatunk.
3. Megfeledkezünk a biztosításról
Helyette: Ezen ne spóroljunk! Ne induljunk el biztosítás nélkül!
Ha nyugodt pihenést szeretnénk, akkor indulás előtt érdemes egy személyre szabott, az úti célunknak megfelelő biztosítást választani. Ne feledjük, hogy bármikor adódhatnak váratlan helyzetek: például elveszhetnek a csomagjaink vagy sürgősen orvosi ellátásra lehet szükségünk, ilyenkor jól jön a segítség.
4. Felkészületlenül indulunk el
Helyette: Tájékozódjunk az interneten, olvassunk el minél több véleményt!
Csak akkor érezhetjük igazán jól magunkat egy helyen, ha pontosan tudjuk, mire számíthatunk, és kiderítjük, hogy milyen programok várnak ránk. A kutatás során könnyen előfordulhat, hogy gyönyörű helyekre vagy érdekes látnivalókra, nevezetességekre bukkanunk, amelyeket nem szabad kihagyni.
5. Meggondolatlanul szórjuk a pénzt
Helyette: Vezessük pontosan a napi kiadásainkat!
Az anyagiak terén nem lehetünk rugalmasak, ragaszkodnunk kell ahhoz a pénzügyi tervhez, amelyet indulás előtt gondosan kiszámoltunk, kivétel ez alól, ha valamit olcsóbban tudunk beszerezni. Emellett úgy készüljünk, hogy váratlan kiadásokra is maradjon vésztartalékunk.
6. Nem figyelünk az értékeinkre
Helyette: Tegyük biztonságos helyre a pénzünket, és ne hordjunk drága ékszereket!
Amire nincs szükségünk – például csillogó arany ékszerekre – egy városnézés vagy egy strandolás során, azt ne is vigyük magunkkal. A fényképezőgépet és az okostelefont pedig – különösen nagy tömegben – tartsuk a belső zsebünkben vagy zárható kézitáskánkban. Jobb, ha a készpénzünket sem egyetlen tárcában tartjuk, hanem szétosztjuk, így több biztonságos helyre is elrakhatjuk.
7. Túlságosan nagyok az elvárásaink
Helyette: Ne idegesítsük fel magunkat jelentéktelen dolgokon, elvégre pihenünk!
Sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, ha nem várjuk el, hogy minden tökéletesen sikerüljön. Sőt megkímélhetjük magunkat a csalódástól, ha nem képzelünk el előre minden apró részletet az adott helyről. Jobban járunk, ha nyitottak vagyunk, és élvezzük a szabadság minden egyes pillanatát.
Nem muszáj messzire menni
Ki mondta, hogy kötelező távoli országokba utazni? Nyugodtan megcélozhatunk az otthonunkhoz közelebbi helyeket is. Lehet, hogy meglepődünk majd, milyen nagyszerű lehetőségeket találunk, esetleg sokkal olcsóbban.
Forrás: www.blikk.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ők kapták idén a Biztosítási Nagydíjat
A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat idén négy helyett immár öt kategóriában ítélték oda az alkuszok.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett kétnapos Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás gálaestjén átadták az elmúlt évben legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, immár jelentős hagyománnyal rendelkező díjakat, amelyek közül 2017-ben hármat a Generali, egy-egy díjat pedig az AIG és a Mapfre vihetett haza – írja az FBAMSZ közleményében.
A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat idén négy helyett immár öt kategóriában ítélték oda az alkuszok. A szavazáson résztvevő szakemberek a különféle értékelő kérdésekre összesen közel 18 ezer választ adtak, melyek alapján 2017-ben az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:
BIZTOSÍTÁSI NAGYDÍJ 2017
Lakossági vagyonbiztosítás | Vállalati vagyonbiztosítás |
1. Generali | 1. Generali |
2. Aegon | 2. Aegon |
3. Signal | 3. Uniqa |
Személybiztosítás | Gépjárműbiztosítás |
1. AIG | 1. Generali |
2. CIG Pannónia | 2. Aegon |
3. Colonnade | 3. Allianz |
Utasbiztosítás | |
1. Mapfre Asistancia | |
2. Vienna Life | |
3. AIG |
BIZTOSÍTÁSI NÍVÓDÍJ 2017: Generali
A lakossági, valamint vállalati vagyonbiztosítások, illetve a gépjármű-biztosítás kategóriában a Generali Biztosító Zrt, a személybiztosítás kategóriában az AIG Europe Limited magyarországi fióktelepe, míg az idén első alkalommal meghirdetett utasbiztosítás kategóriában a Mapfre Asistencia S.A. magyarországi fióktelepe kapta meg az alkuszszövetség első díját. A biztosítói összteljesítményt értékelő Biztosításszakmai Nívódíjat az idei évben a Generali Biztosító Zrt. vehette át.
Forrás: www.vg.hu