Síel a magyar

Öreg kocsikkal, bukósisak nélkül a hegyen

Átlagosan minden tízedik síelni készülő magyar 9-12 éves, felkészítetlen autóval indul a hegyekbe, megkockáztatva, hogy százezrekért tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyorsfelméréséből. A felkészületlenségünk a síelésre is igaz, az osztrákok már tudják, a bukósisak nélküliek garantáltan magyarok. Igaz, másban is kilógunk a sorból: borravalót is csak magyarok adnak a hegyi „hüttékben”. Autóval ezer méter felett címmel elektronikus „kézikönyv” készül kifejezetten azoknak, akik öt évnél öregebb kocsival mennek a hegyekbe.

Messziről megismerni a magyarokat az Alpokban: tízből legalább négyen sisak nélkül síelnek és reggelente elkeseredetten kerregtetik a mínuszokban lefagyott autók motorját. A magyar turisták jelentős része ugyanis még mindig felkészületlenül, ráadásul egyre többen öreg kocsival vágnak neki a téli kirándulásoknak, s az átlagosan 9-12 éves járművek jelentős része már nem „lábon”, hanem vontatón jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járóknak sincs úgynevezett assintance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.

Németh szerint azoknak az autósoknak, akik kényszerből cserélték öregebbre a korábbi jó minőségű, drága, megbízható kocsijukat, eszükbe sem jut alaposan átvizsgáltatni mostani járművüket indulás előtt, mert nem szokták meg. Az ilyen autósok többsége nincs tisztában a kocsi műszaki állapotával, nem tudja, hogy az ezer méter felett gyakori éjszakai mínusz 20 fok után reggel elindul-e majd a motor, s hogy a hegyre is megfelel-e az a több ezer kilométer futott téli gumi, amivel a városban még viszonylag biztonságosan lehet közlekedni. Igaz – mondja Németh –, a mínusz 15-20 fok az új autókat is próbára teszi, különösen a diesel üzeműeket, mert megdermed a gázolaj vagy eltömődik a szűrő. Ezer méter felett ezek mindennapos problémák – szögezi le a kommunikációs vezető.

A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, felkészültebbek a téli utazásra is. Ennek ellenére egyre több magyar rendszámú autó robban le, vagy egyszerűen nem tud felkapaszkodni a havas hegyi szerpentinen – becslések szerint a 9 évnél öregebbek közül minden tízedikkel megtörtént már – úgy, hogy a tulajdonosnak komoly anyagi gondot jelent a megoldás, vagyis a javíttatás vagy a hazaszállítás költsége. A helyzetet csak bonyolítja a nyelvi nehézség - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez további megpróbáltatásokat jelent az ügyintézés során. Annak viszont, akinek van assistance szerződése, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot indulás előtt, hogy meggyőződjön róla, számíthat rá. Szerencsére egyre többen készülnek már így is egy utazásra, de még mindig nem ez az általános – jegyzi meg a szakértő. Éppen ezért, a CLB hamarosan elkészíti, s ügyfeleinek ki is küldi az Autóval ezer méter felett című összeállítását. Ebben azok a legfontosabb tennivalók és hibák szerepelnek, amelyekre feltétlenül fel kell hívni a téli turisták, a külföldre készülők figyelmét – jelentette be Németh.

A kommunikációs igazgató felhívja a figyelmet arra a tapasztalatra is, miszerint a sípályákon – főleg Ausztriában – messziről meg lehet ismerni a magyarokat, ők azok, akik sisak nélkül síelnek. Pedig a balesetekkel járó ellátás költségei – adott esetben több százezer forint – is éppen őket érinti a legérzékenyebben. Ennek ellenére még a védőfelszerelés nélkül síelők többségének sincs utasbiztosítása felelősségbiztosítással. Pedig ez utóbbi még azt a kárt is fedezi, amelyet másoknak okoz a biztosított, legyen annak bármilyen költséges következménye. A sokszor emlegetett méregdrága kórházi kezelések mellett ezek a biztosítások arra is alkalmasak, hogy hosszas kinti kórházi ápolás esetén a hozzátartozók kiutazási költségét fedezzék, összesen ezer euró értékben.

Forrás: hirportal.clb.hu

Ha utazol, akkor biztosan utazz!

A szállásfoglalásra és a biztosításra ügyelünk, viszont az egészségmegőrzésre nem, ez derült ki a KutatóCentrum online villámkutatásából, amely a lakosság utazási szokásait mérte föl.

A KutatóCentrum március végén villámkutatást végzett a felnőtt internetezők körében, a válaszadók nemre és korra tekintve reprezentálják a felnőtt magyar lakosságot. Egyrészt a kedvenc úti célpontokat, országokat vizsgálták, másrészt arra kérdeztek rá, hogy az utazók milyen előkészületeket tesznek nyaralás előtt.

Úgy tűnik a megkérdezettek többsége márciusban már nekifogott a nyaralás megtervezésének: öt válaszadóból négy már eldöntötte, hogy megy-e idén nyaralni, és konkrét elképzeléssel is rendelkezik leendő úti céljáról. A válaszok alapján a legtöbben (46%) belföldi nyaralást is terveznek, és a megkérdezettek körülbelül negyede (23%) várhatóan külföldre is utazik majd. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó idén nem utazik el nyáron a jelenlegi tervei szerint.

A kutatás szerint a külföldre utazók száma továbbra is csökken. Ha kizárólag a nyaralást tervezők táborát nézzük, akkor közülük 60% belföldön pihen majd, további egyötödük külföldre megy nyaralni, a maradék 20% pedig belföldi és külföldi kikapcsolódást is tervez. A külföldi célpontok közül továbbra is sláger Horvátország, a külföldre utazók egynegyede a szomszédos tengerparton tölti majd szabadságát.

A második és harmadik leggyakoribb külföldi nyaralási helyszínek szintén tengerparti mediterrán területek, Olaszország (16%) és Görögország (13%). A korábbi népszerű nyári helyszínnek számító Egyiptom és Tunézia már csak a válaszadók 4-4%-ának szerepel a tervei között, megelőzi őket Spanyolország (6%) és Törökország (5%) is, valamint Ausztria és Németország is felkúszott a népszerűségi lista középmezőnyébe.

Mivel az útitervekről határozott elképzelésekkel rendelkezik a magyarok többsége, így az sem meglepő, hogy már időben felkészülnek az utazásokra. Az utazást tervező válaszadók közül sokan önállóan, előre foglalnak szállást (54%), több, mint negyedük balesetbiztosítást is köt és úti patikát is összeállít indulás előtt, és minden ötödik megkérdezett előre vásárol térképet vagy útikönyvet.

Baleset- és poggyászbiztosítást háromszor annyi külföldre utazó válaszadó köt, mint a hazai nyaralásra készülők. Bár a védőoltást tervezők száma elenyésző, közöttük is a külföldre utazók vannak többen. Leginkább az Észak-Afrikába (Tunézia, Egyiptom) készülő megkérdezettek óvatosak, körükben kötnek a legtöbben biztosításokat, és az átlagnál többen gondoskodnak védőoltásokról is.

Általában védőoltásokról csupán a megkérdezettek 2%-a gondoskodik, holott a magyarok 40%-a külföldre vagy külföldre is megy nyaralni, ahol előfordulhatnak súlyos fertőzések és betegségek is. A férfiak egyébként nagyobb arányban oltatják magukat (3%), mint a nők (1%), a legtöbben a 35-45 éves korosztályból kérnek védőoltást.

Forrás: napiotthon.hu

Minden második magyar biztosítás nélkül utazik - Drága mulatság lehet

Biztosítás nélkül utazik külföldre minden második magyar, még a balesetveszélyes téli időszakban is. Pedig egy kisebb síbaleset ellátása is százezrekbe kerülhet a külföldi kórházakban, amit, ha nincs utasbiztosítás, a sérült turistán hajtanak be, akár évek múlva. Kis híján félmillió forintjába került a napokban az otthonfelejtett bukósisak egy magyar férfinak, akit egy ausztriai sípályáról egyenesen kórházba vittek. A sérült luxus környezetben, kifogástalan ellátást, s a végén borsos ápolási számlát kapott. A cehhet alig több mit kétezer forintból rendezte.

A magyar turisták fele nem hiszi, hogy baja eshet külföldön. Csak ez lehet a magyarázat arra, hogy minden második turista utazik és sportol biztosítás nélkül országhatáron túl is – véli Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A huszonöt biztosítóval szerződött alkusz cég szakértője szerint a kockázatviselők nem győzik figyelmeztetni az embereket a hazai viszonylatban horribilisnek számító külföldi orvosi beavatkozások költségeire.

Az utazók felét mégsem lehet rábírni még egy olcsó, 2-3 ezer forintos utasbiztosításra sem. Ezek a turisták nem gondolnak arra – vagy nem hiszik el, amíg nem a saját bőrükön tapasztalják –, hogy ha mégis orvoshoz kell fordulni külföldön, az esetenként akár milliókra rúgó orvosi beavatkozások költségét biztosítás híján rajtuk hajtják be, külföldi kórházak magyar profikat bíznak meg a pénz beszedésével. Az eljárás során nincsenek tekintettel az egykori páciensek szociális helyzetére, ezért a megbízó szempontjából sikeres behajtásba egész családok mehetnek tönkre.

A CLB szakértője egy friss, hétvégén történt esettel ecseteli az utasbiztosítás nélküli balesetek következményeit. Bukósisak nélkül síelt az ausztriai Lachtalban a napokban egy magyar turista, aki egy könnyűnek indult esésnél beverte a fejét, ennek következtében néhány pillanatra elvesztette az eszméletét, s mivel ekkor nem tudta koordinálni a mozgását, mindkét válla eltörött. Járni tudott – hiszen a válla sérült meg – ezért nem a hegyi mentők, hanem a barátai szállították be a közeli kórházba, ahol luxus körülmények között, gyorsan, szakszerűen ellátták, s gondosan kezelték a kint tartózkodása hátralévő két napján.

Mindkét karját megműtötték volna ott helyben, ám a sérült úgy döntött, magyar orvos barátai kezére bízza magát. A külhoni beavatkozás és a kétnapos kórházi ellátás cehhje csak azért nem haladta meg a félmillió forintot, mert a legköltségesebb tételek, a hegyi mentés és a műtét összege hiányzott a számláról. A sérült tehát megúszta félmillió forintos számlával, amit ő kétezer-háromszáz forintból, a kiutazása előtt kötött utasbiztosításból rendezett. Ez viszont elég lehet a lábadozáshoz szükséges kiadások és esetleg a betegállomány idejére kieső kereset pótlására is, ami a balatoni vendéglátásból élő sérültnek és családjának a túlélést jelenti.

Németh sajnálatosnak tartja, hogy ez az eset – ami egyébként a barátjával történt néhány napja, egy közös útjuk során – azon kevesek közé tartozik, amelyek legalább anyagilag jól végződnek, mert az olcsó biztosítás fedezi a kiadásokat. A szakértő tapasztalatai szerint sokan még gyerekkel is úgy indulnak útnak, hogy a kocsijukat műszakilag nem készítették fel a téli megpróbáltatásra, ezért gyakran hosszabb-rövidebb időre az utakon rekednek. Azoknak, akik sajnálták a pénzt – 2-3 ezer forintot – a biztosításra, rémálom és kész anyagi csőd az ilyen utazás.  A CLB szakértője azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy nem elég csak megkötni a szerződést, fontos, hogy az erről szóló bizonylatok kéznél legyenek az út során.  Németh ezen kívül javasolja, mindig legyen a kocsiban "bikakábel", amivel egy másik autó aksijára kötve lemerülés után is el lehet indítani az autókat, vontatókötél, szerelőkabát, takaró, kesztyű, sapka, sál, csizma, tartalék ablakmosó, hűtővíz és nagyobb utakra tartalékbenzin, valamint hó eltakarító eszközök. 

Forrás: Világgazdaság Online

A netre megy az utasbiztosítás is

A utasbiztosításban is előtérbe kerültek az internetes alkuszok összehasonlító portáljai. Itt azonban még fontosabb, hogy ne csak a díj alapján döntsünk.

A kötelező biztosítás mellett az utasbiztosítások online felületen történő megjelenése járt talán a legnagyobb változással a biztosítási piacon. Az utasbiztosítási piac árérzékenysége miatt igen fontos tényező a biztosítás díja is, főleg ott, ahol lehetőség van összehasonlítani az egyes termékeket - mondja Kádár Péter, az Allianz életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója.

Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a felületeken sok olyan biztosítói termékkel is találkozunk, amelyek árukkal rendkívül kedvező lehetőségnek tűnnek. Miután a biztosítási díj azonban leginkább a szolgáltatások függvénye, a piaci átlagnál lényegesen alacsonyabb áron kínált termékeknél - így természetesen utasbiztosítás esetén is - fennáll a veszély, hogy az érintett cég szolgáltatás-oldalon próbálja csökkenteni a költségeit, tehát az ügyfeleknek nehézkes kárrendezésre kell számítaniuk - hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban Molnár László, az Európai Utazási Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Könnyen előfordulhat, hogy az adott biztosítónak nincs megfelelő kapcsolata a turista által meglátogatott ország egészségügyi intézményeivel, vagy például nem tud 24 órás magyar nyelvű, vagy épp a fogadó ország nyelvén elérhető asszisztencia szolgáltatást nyújtani.

A piacon eddig is elérhetők voltak viszonylag alacsony fedezetet nyújtó termékek és teljes körű védettséget nyújtók is. Éppen ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a biztosítás kiválasztását mindig az igény pontos meghatározásával kell kezdeni és csak a számunkra megfelelő szolgáltatást nyújtó termékeket szabad összehasonlítani - figyelmeztet Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletág-vezetője.

Bár a specializált internetes brókeri honlapok súlyozva próbálják automatizálni a keresést az utas igényeinek megfelelő szolgáltatás és ár érték szerint, ám ez sem minden esetben tökéletes, mert minden szempont nehezen vehető figyelembe - mondja Horváth Péter, a QBE magyarországi fióktelepének értékesítési igazgatója. Az ügyfelek ugyanakkor egyre tudatosabbak - tudatja a kedvező tapasztalatokat Németh Péter, a CLB Független Biztosítás Alkusz kommunikációs igazgatója Főleg a téli időszakban a biztosítást kötők inkább a drágább, komolyabb fedezeteket nyújtó termékeket keresik és választják a neten is.

Egy alkusz csak úgy erősítheti szakmai hitelességét, ha szerepének megfelelően az ügyfele megbízása alapján segíti kiválasztani azt a terméket, amely legjobban megfelel a megbízója számára egy adott utazáshoz - állítja Csurgó Ottó, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. vezérigazgatója.

/Míg a kgfb-nél egyre több példa van arra, hogy az alkuszok a kárrendezésben is aktív szereplők, az utasbiztosításoknál Molnár László szerint jellemzően nem folynak bele az alkuszok a kárrendezésbe, mivel az utasbiztosítási károk jelentős részét adó betegségek, balesetek azonnali döntéseket igényelnek, ott közvetítő bekapcsolására nincs idő. Jogvita igen ritkán alakul ki, így alkuszi vagy más képviselői közreműködést a legritkábban vesznek igénybe az ügyfelek./

Forrás: VG.hu